1. nap: repülés Budapestről Izlandra, városnézés Reykjavíkban, bálnales (fakultatív program), Thingvellir Nemzeti Park.
2. nap: Geysir, Arany-vízesés, Hjálparfoss vízesés, Stöng korabeli viking tanya, Seljalandsfoss vízesés, utazás a Felföldre.
3. nap: gyalogtúrák Pórsmörk vidékén: Istenek földje, Valahnúkur hegy, az Eyjafjall vulkán látképe. (***)
4. nap: Skógafoss vízesés, Dyrhólaey tengeri sziklakapu, Vík halászfalu, Skógari skanzen.
5. nap: Krysuvík geotermális mező, Kék Lagúna termálfürdő, hazarepülés Izlandról Budapestre.
Budapest – Keflavík – Reykjavík – Atlanti-óceán (bálnales) – Thingvellir Nemzeti Park – Laugarvatn
(szállás: turistaház)
A budapesti Liszt Ferenc repülőtérről a reggeli órákban indulunk közvetlen járattal Izlandra. Körülbelül 4 óra repülés után – az időeltolódásnak köszönhetően – még délelőtt meg is érkezünk Izland nemzetközi repülőterére, Keflavíkba. Itt beszállunk a ránk várakozó, terepjáró képességekkel is rendelkező autóbuszba, amely az utazás során végig velünk marad. Első állomásunk a Reykjavík mellett magasodó Gyöngy névű épület, amelynek kilátóteraszáról vehetjük először szemügyre a világ legészakibb fővárosát. Ezt követően felkeressük Reykjavík leghíresebb épületét, a 75 m magas toronnyal büszkélkedő Hallgrímskirkaja templomot. A modern stílusban épült templom puritán, egyszerű stílusa magával ragadó, emellett remek tájékozódási pont is a városban, hiszen sok esetben már 20 kilométeres távolságból is látható. Ezt követően Reykjavík belvárosában egy rövid városnéző séta során megismerkedünk néhány további nevezetes épülettel, majd szabadprogram keretében fedezhetjük föl a nem túl kiterjedt, ám érdekes városközpontot. A délután folyamán egy izgalmas és egyedülálló fakultatív programon vehetünk részt: egy hajó fedélzetén indulhatunk bálnalesre az Atlanti-óceán vízén. Teljes biztonsággal garantálni természetesen nem tudjuk, de jó esélyeink vannak arra, hogy megpillantsuk egy-egy példányt ezekből a hatalmas méretű tengeri emlősökből. A hajózás után teszünk egy rövid látogatást a Thingvellir Nemzeti Parkban, amely az izlandiak legfontosabb történelmi emlékhelye. Ezen a helyen ült ugyanis össze először az ország parlamentje, az Althingi 930-ban. Megnézzük azt a geológiai törésvonalat, amely valójában az Atlanti-óceán mélyén húzódik sokezer kilométer hosszan és egyedül Izlandon látható a földfelszínen. Ez a törésvonal osztja ketté 3000 méteres mélységben az Atlanti-óceánt és ennek mentén távolodik Európa Észak-Amerikától. Egy rövid séta után végighaladunk a „Népek-hasadékán”, megnézzük az Öxará-vízesést, valamint a Törvénydombot. A nap végén nincs más hátra, mint hogy elutazzunk a szállásunkra, amely Laugarvatn kisvárosa mellett található. Ebben a jól felszerelt turistaházban egy éjszakát töltünk.
Laugarvatn – Geysir – Gullfoss – Hjálparfoss – Stöng – Seljalandsfoss – Pórsmörk (szállás: menedékház)
Ezen a napon Izland déli partvidékének legszebb természeti látnivalóival ismerkedünk, különös tekintettel a lenyűgöző vízesésekre és gejzírekre. Elsőként Izland első számú nevezetességéhez, magához a Geysirhez utazunk, amely nem csupán a szigetország leghíresebb természeti látnivalója, de a Föld összes gejzírének névadója is egyben. Sajnos manapság a nagy Geysir csak igen ritkán működik, de a mellette található Strokkur (magyarul Köpülő) jóval aktívabb annál. A Strokkur 10-15 percenként tör ki, átlagosan 15-20 m magasra lövellve ki a forró vizet. A pár másodperces kitörés után a lehűlt víz a kőzet repedéseibe szivárog vissza, hogy azután a folyamat kezdődhessen előlről. A gejzírmező után a Gullfoss, azaz az Arany-vízesés a következő célunk, amely a Hvítá- (Fehér-) folyó lenyűgöző, két lépcsős zuhataga. A gigantikus méretű vízesést több kilátópontból is szemügyre vehetjük, majd betérhetünk a vízesés melletti apró étterembe és ajándékboltba. A következő látnivalónk szintén egy vízesés, melynek méretei távolról sem akkorák, mint a Gullfoss, másban mégis különleges. A Hjálparfoss-vízesés két folyó összefolyásánál alakult ki, így szép bazaltoszlopok mentén, egymás mellett két folyó zubog a mélybe. Ezután egy rekonstruált viking tanya következik programunkban, amit az elpusztult Stöng tanya mintájára építettek újjá néhány kilométerrel távolabb, Búrfellben. A hatalmas Hekla vulkán ugyanis az 1104-es kitörése során hamuval borította be a Thjórsá folyó völgyét, és az ott lévő viking tanyákat. A Stöng tanyát éppen ezért sokan az izlandi Pompejinek is hívják, bár a méreteik nem összehasonlíthatóak. Újabb vízesés következik a látnivalók sorában, ezúttal a gyönyörű és kecses Seljalandsfoss, amely többek között arról nevezetes, hogy be tudunk menni a vízfüggöny mögé, így szó szerint körbejárhatjuk a vízesést. Előtte azonban nem árt felhúzni az esőkabátunk zippzárját. Ezután a Felföld felé indulunk, ahol hamar elfogy a jóminőségű aszfaltút. Úttalan-utakon haladunk és számos gázlón kelünk át terepjáró buszunkkal. Az út legutolsó szakaszán a háborgó Krossá folyó állja utunkat, amely vad hegyi folyóhoz illően igen gyors folyású. A tapasztalt sofőrünk azonban magabiztosan vezeti át járművünket az egyes helyeken akár másfél méter mélységű hegyi folyón. A folyó túlpartján áll Pórsmörk menedékháza, aminek közös hálótermeiben egymás után két éjszakát töltünk.
Pórsmörk – Godaland – Valahnúkur – Pórsmörk (szállás: menedékház)
Az egész napunkat hosszabb-rövidebb gyalogtúrákkal töltjük Pórsmörk környékén. Reggel a buszunkkal ismét átkelünk a Krossá folyón, és a Felföld előttünk magasodó hegyei felé indulunk. Rövid utazás után meg is érkezünk első túránk kiindulópontjába. Egy keskeny, de jól járható ösvényen indulunk el felfelé a Godaland, azaz az Istenek Földje felé. Nem kell sokat kapaszkodnunk, hogy elképesztően szép tájon túrázzunk; kétoldalt magas és meredek hegyek magasodnak, miközben kitűnő kilátásunk nyílik a Felföld döbbenetes panorámájára. Alattunk egy mély kanyon húzódik, míg a távolban hófödte hegyek sorakoznak. Egy-egy rövidebb szakaszon a sziklához erősített drótkötelek segítenek át minket, és az sem kizárt, hogy kisebb-nagyobb hófoltokon is átkelünk. Az elénk táruló panoráma azonban minden fáradozásunkért messzemenőkig kárpótol. A találó Istenek földjéről a már megismert útvonalon túrázunk vissza a buszunkhoz. Táv: 10 km, szint: fel 500 m, le 500 m. (***) Visszautazunk pórsmörki menedékházunkba, ahol megebédelünk, majd egy rövidebb túrára indulunk. A szállásunk mellett magasodó, 458 m magas Valahnúkur nevű hegyet vesszük célba, aminek a tetejére egy jól járható, kellemesen emelkedő ösvényen gyalogolhatunk fel. A kilátás természetesen magáért beszél. A hegytetőről egy másik útvonalon ereszkedünk le a menedékházhoz. Táv: 6 km, szint: fel 300 m, le 300 m. (**) Egy másik túralehetőség az Eyjafjall vulkán kráterének közelébe való feljutás, amelynek a működése nemrégiben ért véget. Ez a túra azonban csak tökéletes időben és kevés hó esetén valósítható meg. A gyalogtúrák után a nap hátralévő része a jól megérdemelt pihenésé.
Pórsmörk – Stakkholtsgjá-kanyon – Sólheimajökull – Dyrhólaey – Vík – Skógar (szállás: turistaház)
Reggel elhagyjuk Pórsmörk menedékházát, majd a terepjáró buszunkkal ismételten átkelünk a vad Krossá folyón. Nem utazunk azonban hosszasan, mivel még a felföldi hegyek között egy rövid túrára indulunk. Az impozáns Stakkholtsgjá-kanyonban teszünk egy kirándulást, ahol a sorozatos patakátkelések nyújtanak kellő izgalmat. Amint egyre beljebb jutunk a kanyonban, a patak is úgy válik egyre keskenyebbé és sekélyebbé. Ha sikerül az egyre szűkülő szurdok legvégére eljutnunk, akkor egy lenyűgöző vízesést pillanthatunk meg. A látvány olyan, mintha a természet kápolnájában járnánk. Táv: 2 km, szint: fel 15 m, le 15 m. (∗) A túra után beszállunk a buszunkba, elhagyjuk a Felföld vidékét és újra Izland déli partvidékén utazunk. Megkerüljük az Eyjafjallajökull jégmezőt, amely alatt az a tűzhányó található, ami a 2010-es kitörésével jókora káoszt okozott Európa légiközlekedésében. A jégmező egyik lenyúló, Sólheimajökull nevű gleccsernyelvénél állunk meg, ahol egy rövid szakaszon felkapaszkodunk a jég felszínére. A terep persze csúszós, de ezen a rövid szakaszon nincs szükségünk semmilyen felszerelésre ahhoz, hogy egy kicsit közelebbről megismerkedjünk a gleccserrel. (*) Ezt követően folytatjuk utazásunkat egészen a híres Dyrholaey sziklakapuhoz. Egy meredek off-road úton kapaszkodunk fel buszunkkal egy káprázatos kilátópontba, ahol egy világítótorony áll. Tiszta időben jól láthatjuk innen nem csak Dyrholaey sziklakapuját, hanem a távoli Eyjafjallajökull jégmezőt is. Ezután a fekete vulkáni hamuval borított tengerpartra is kimegyünk, ahol teszünk egy kellemes sétát. A buszunkkal elhaladunk az Eyjafjallajökull vulkán előtt és megállunk egy kicsiny múzeumnál, ahol megnézünk egy a 2010-es kitörés hatásait feldolgozó rövidfilmet. A múzemot annak a farmgazdaságnak a dolgozói hozták létre, amit a legközvetlenebbül érintett az Eyjafjallajökull drámai hamuszórása. Felkeressük Vík halászfalut, amely Izland legdélebbi települése, majd mai szálláshelyünkre, Skógar falucskába utazunk. A turistaházunk közvetlenül a gyönyörű, mintegy 62 m magas Skógari vízesés mellett található, így az esti órákban önállóan sétálhatunk ki a zuhataghoz. Egy hosszú lépcsősoron felkapaszkodhatunk akár a vízesés tetejéhez is, de már félúton is egy remek kilátópont kínálkozik. Ezen a szállásunkon egy éjszakát töltünk.
Skógar – Krysuvík – Kék Lagúna – Keflavík – Budapest
Reggel felkeressük a látványos Skógari skanzent, ahol számos épület mutatja be a korabeli izlandi emberek életét. A házak nemcsak kívülről, hanem belülről is nagyon érdekesek, hiszen mindegyik korhűen berendezett. Láthatunk lakóházakat, iskolát és egy kis fatemplomot is. A skanzen mellett egy rendkívül gazdag múzeumot is megnézünk, továbbá egy nagy kiállítási csarnokot, amiben a korabeli izlandi élet rengeteg tárgyi emlékét gyűjtötték össze. A technika iránt fogékonyak számos régi, Izlandon használt járművet szemlélhetnek meg alaposan. Ezt követően a Krysuvík geotermális mezőre látogatunk, amely Izland egyik legkisebb, de az egyik leglátványosabb geotermikus területe is egyben. Látványos iszapfortyogók, szolfatárák, színes vulkáni kőzetek és hévforrások között teszünk egy sétát. Izlandi utazásunk utolsó állomása a Kék Lagúna, a szigetország első számú spa-központja, ahol méltó módon búcsúzhatunk el ettől a csodálatos országtól. A geotermikus energiának köszönhető termálfürdő a vulkanikus holdbéli táj közepén épült. Mindenképp érdemes kipróbálnunk a forróvizes medencét, de többféle szauna is a rendelkezésünkre áll. A Kék Lagúnából egyenesen Keflavík repülőterére utazunk, ahonnan a Budapestre tartó repülőjáratunk indul. A késő esti órákban szállunk le a Liszt Ferenc repülőtéren.
- Gyalogtúrák Pórsmörk környékén szerepelnek a programunkban, amelyek nem nehezek, legfeljebb közepes nehézségűek. Két vagy három alkalommal indulunk el pár órás túrákra, az egyes túrák között pedig visszatérünk a szállásunkra. Így egy-egy szakasz akár ki is hagyható.
- A túrákat átlagosan sportos erőnléttel bárki végigjárhatja. A távolságok és a szintemelkedések közepesnek mondhatóak. Ha valaki szokott túrázni, aktív életvitelt folytat, akkor nyugodtan elindulhat bármelyik túrán. Azok számára azonban, akik tériszonyosak, nem ajánlunk minden túrát. Az egyik pórsmörki kirándulás során ugyanis olyan rövid, meredek szakaszon kell átjutnunk, ami kitett. Ezen a szakaszon egy-egy sziklához erősített drótkötél van a segítségünkre.
- Az időjárás jelentősen befolyásolhatja egy-egy túra nehézségét, ezért a megfelelő felszerelés (esőkabát, esőnadrág, túrabakancs, stb.) nagyon lényeges.
- Különösen zord időjárás esetén, esetleg vulkáni működés következtében irodánk fenntartja a jogot a program megváltoztatására. Egy ilyen jellegű döntés a Baraka túravezetőjének hatáskörébe tartozik és minden résztvevőre kötelező érvényű.
- A gyalogtúrákon kizáró ok bármilyen mozgásszervi, érrendszeri, szív-, illetve tüdőbetegség.
- Szükséges felszerelés, a szállásunk részletes leírása, várható időjárás, pénznem, belépők árai...
Minden fontos tudnivalót elolvashatsz ezen az oldalon.
