Budapest – Nagyszeben – Kisdisznód
(szállás: panzió, étkezés: reggeli és vacsora)
Kora reggel indulunk autóbusszal Budapestről. A napunk legnagyobb része utazással telik, melynek során csak rövid pihenőkre állunk meg benzinkutak parkolóiban. A délutáni órákban érkezünk Kisdisznód településére, ahol a szállásunk egy rusztikus panzióban lesz. Ez a terület már Szászföldhöz tartozik, amely kétségtelenül Erdély leglátványosabb és talán legérdekesebb vidéke. A név hallatán magas falakkal körülvett erődtemplomok, középkori szász városok és lenyűgöző várak jutnak eszünkbe, ami nem véletlen, hiszen az Erdély délkeleti részén található Szászföldre elsősorban ezek a látnivalók vonzzák az utazókat. Egy viszonylag kis területen rengeteg természeti és építészeti látványosság zsúfolódott össze, így rendkívül tartalmasnak ígérkezik nyolc napos utazásunk. Miután elfoglaltuk a szállásunkat, a közeli Nagyszebenbe utazunk, ahol a nap hátralévő részét töltjük. Nagyszeben Szászföld központja, amely 2007-ben Európa kulturális fővárosa volt. A középkor idején az itt élő kereskedőknek köszönhetően kimagaslóan gazdag volt a város; a dicső múltnak köszönheti Nagyszeben máig fennmaradt eredeti szász hangulatát. Először közösen teszünk egy sétát a meglepően nagy területű óvárosban, majd szabadprogram keretében ismerkedhetünk tovább Nagyszeben szép tereivel és utcáival. Estére visszautazunk Kisdisznódra, ahol a szállásunkon megvacsorázunk. Ebben a panzióban egy éjszakát töltünk.
Kisdisznód – Kerc – Fogarasi-havasok
(szállás: turistaház, étkezés: reggeli és vacsora)
A reggeli után elhagyjuk a szállásunkat és Kisdisznód települését, hogy a Fogarasi-havasok felé vegyük az irányt. Útközben felkeressük Kerc nevezetes műemlékét, az egykori cisztercita apátságot, amely még romjaiban is impozáns. Ezt követően egy rendkívül látványos útvonalon fogunk utazni, a Transzfogarasi-úton, amely a Fogarasi-havasok 2000 méternél is magasabb főgerincén vezet keresztül észak-déli irányban. A mintegy 70 km hosszúságú Fogarasi-havasok falként választja el a tőle északra fekvő Szászföld területét, a déli Román-alföldtől. Ez a Kárpátok kiterjedt láncolatának az egyik leglátványosabb hegysége, ahol a gyönyörű fenyőerdőkkel borított völgyek felett vad hegycsúcsok magasodnak. A Fogarasban találjuk a Dél-Kárpátok és Románia legmagasabb csúcsát, a 2544 m magas Moldoveanut. A buszunkkal egészen 2033 méteres magasságig, a gyönyörű Bilea-tó partjáig utazunk, ahonnan egy fél napos gyalogtúrára indulunk. Először felkapaszkodunk a Fogaras főgerincére, a 2350 m magas Paltinu-nyeregbe, ahonnan megpillanthatjuk a Zerge-tavat, a hegység talán legszebb tengerszemét. Megpihenünk itt, majd újabb emelkedő következik, mégpedig a Zerge (2471 m) és a Paltinu (2398 m) csúcsokra vezető ösvény. A magasból jól láthatjuk túránk kiindulópontját, a Bilea-tengerszemet, amelynek partján áll Ceausescu egykori hírhedt villája, amely ma panzióként üzemel. Miután beteltünk a káprázatos magashegyi panorámával, visszatúrázunk a Bilea-tóhoz, ahol az autóbuszunk várakozik ránk. Táv: 7 km, szint: fel 480 m, le 480 m, menetidő: 4 óra. (***) Mai szállásunk a közelben lesz, a Bilea-vízesés mellett épült Zerge turistaházban, ahol egy éjszakát töltünk.
Fogarasi-havasok – Prázsmár – Szászhermány – Hétfalu
(szállás: magyar családoknál, étkezés: reggeli és vacsora)
Délelőtt egy félnapos túrára indulunk a Fogaras hegyei között. Autóbusszal közelítjük meg a Bilea-tavat (2033 m), ahonnan egy gyalogösvényen indulunk lefelé. Először kopár terepen haladunk, miközben többször is keresztezzük a Transzfogarasi-utat, majd beérünk a fenyőerdőbe. Egy tisztásról megcsodálhatjuk a 41 m magas Bilea-vízesést, majd folytatjuk túránkat továbbra is lefelé. Átkelünk a patakon és hamarosan megérkezünk a Bilea-vízesés menedékházhoz (1234 m), ahol buszunk már várakozik ránk. Táv: 8 km, szint: fel 40 m, le 840 m, menetidő: 4 óra. (**) A túrát követően a Fogarasi-havasok magashegyi környezetéből visszaereszkedünk Szászföld dimbes-dombos tájaira. Elsőként Prázsmár híres erődtemplomát keressük fel, amely sokak szerint a legkülönlegesebb szászföldi építmény. A Világörökség részét képező templom építése 1218-ban elkezdődött és a történelem viharaiban nagyon sok támadást kellett állnia. Különlegességét többek között az a 275 lakó- és tárolóhelyiség jelenti, amiket a kettős várfal közé építettek, és amik a lakosság védelmét szolgálták harcok idején. Az épületben még egy iskolai termet is kialakítottak. Érdemes megnézni az evangélikus felekezethez tartozó erődtemplom gyönyörű boltozatát, lóhere formájú ablakait és a szárnyasoltárt, amelyik az egyik legrégebbi Erdélyben. Ezt követően a közeli Szászhermányba utazunk, ahol az itt álló erődtemplomot 12 méter magas várfalak és hét védőbástya veszi körül. Ennél az épületegyüttesnél is megfigyelhető, hogy a falu lakossága számára a támadások idején használatos helyiségeket alakítottak ki, ahol akár hosszabb időre is berendezkedhettek. A templom maga különösen a főbejárat irányából látványos, az épületben pedig egy keleti szőnyegekből álló gyűjteményt láthatunk. Miután bejártuk a szászhermányi erődtemplomot, Hétfalu településére utazunk, ahol csángó magyar családok otthonaiban szállunk meg három éjszakára. Vacsoraidőben a háziasszonyok az erdélyi konyha legjavát szolgálják fel számunkra, utána pedig szívesen mesélnek nekünk a csángó közösség életéről és hagyományairól.
Hétfalu – Bucsecs-hegység – Omu csúcs (2505 m) – Hétfalu
(szállás: magyar családoknál, étkezés: reggeli és vacsora)
Egész napos gyalogtúrára indulunk a Bucsecs-hegységben, amely Románia egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. A csúcsai kétezer méter fölé érnek, számos látványos sziklafallal és vízeséssel rendelkezik, továbbá a Bucsecs fennsíkján találhatóak azok a szél formálta, különös sziklaalakzatok, amikről a hegység igazán híressé vált. Buszunkkal a 975 m magas Busteni üdülőfaluig utazunk, ahol felvonóra szállunk és percek alatt 2230 méteres magasságig emelkedünk. A kabinos felvonó vonalvezetése nagyon látványos, először meredek sziklafalak előtt emelkedünk a magasba, utána azonban csaknem vízszintesen haladunk a felső állomásig. A Babale menedékháztól indul gyalogtúránk – ahol a Bucsecs jellegzetes kőgombái is találhatóak –, majd a hegység széles és lapos gerincén gyaloglunk a 2505 m magas Omu csúcs irányába. Körülbelül két óra múlva el is érjük a sziklás hegycsúcsot, amelynek a tövében egy egyszerűen felszerelt menedékház bújik meg. Vásárolhatunk itt némi frissítőt, majd megkezdjük túránk következő szakaszát, melynek során a Szarvasok-völgyében ereszkedünk lefelé hosszasan. Ez az egyik leglátványosabb völgy a Bucsecsben, ahol kitűnően megfigyelhetjük a függőleges növényzeti övek változását. Legfelül a havasi legelők terülnek el, alatta a törpefenyők öve, ez alatt a fenyvesek. A legalsó szinten pedig a lombhullató erdőket találjuk. Ha szerencsénk lesz, láthatjuk a völgyekben élő zergéket is. Több órás ereszkedésünket követően érkezünk vissza Busteni faluba, ahol az autóbuszunk várakozik ránk. Táv: 17 km, szint: fel 290 m, le 1545 m, menetidő: 7 óra. (****) A túra után visszautazunk a szállásunk, Hétfalura, ahol a vacsorát követően abban a szerencsében lehet részünk, hogy részt vehetünk a helyi csángó néptáncegyüttes előadásán. Az éjszakát magyar családoknál töltjük.
Hétfalu – Törcsvári kastély – Barcarozsnyó – Brassó-pojána – Hétfalu
(szállás: magyar családoknál, étkezés: reggeli és vacsora)
Délelőtt a törcsvári kastélyhoz látogatunk, a nyugati turisták által leginkább kedvelt erdélyi nevezetességhez, amelyet sokan Drakula kastélynak neveznek. A vár legendáját részletesen ismerteti a túravezetőnk a helyszínen, addig is elegendő azt tudnunk, hogy egy félreértés miatt kapcsolják a törcsvári kastélyt Vlad Tepes havasalföldi vajdához – Drakula grófhoz –, aki állítólag egyszer megszállt a kastélyban. Az viszont tény, hogy a román turizmus kihasználja a Drakulával kapcsolatos hírverést, aminek az is az egyik eredménye, hogy az épületegyüttes gyönyörűen felújítva, teljes pompájában várja látogatóit. A kastély valóban nagyon impozáns, nem túlságosan nagy, de csipkézett tornyai már messziről jól látszanak; a hangulata kétségkívül illik egy Drakula filmbe. Végigjárjuk a zegzugos belső termeket és a vár mellett található falumúzeumot, majd Brassó-Pojána üdülővárosába utazunk. Útközben megállunk egy rövid időre Barcarozsnyónál, ahol a falu fölé magasodó hegy tetején egy kora gótikus vár áll. Ezt követően érkezünk az 1030 méteres magasságban fekvő Brassó-Pojánára, amely Erdély legfejlettebb síközpontja, nyaranta népszerű kirándulóhely. Ezen a helyen töltünk el szabadprogram keretében pár órát. Tehetünk egy nagy sétát a városban, kipróbálhatjuk valamelyik nyáron is üzemelő felvonót, de túravezetőinkkel egy rövid gyalogtúrára is indulhatunk. Ennek keretében a Postavaru menedékházhoz kapaszkodunk fel, aminek a közelében egy szép kilátópontot érdemes felkeresni. Táv: 8 km, szint: fel 600 m, le 600 m, menetidő: 4 óra. (***) Késő délután visszautazunk a szállásunkra, Hétfalura.
Hétfalu – Brassó – Segesvár (szállás: panzió, étkezés: reggeli és vacsora)
Reggel elhagyjuk vendéglátóinkat és Hétfalut, majd Brassóba utazunk. A háromszázezer lakosával Brassó Erdély legnagyobb, legfejlettebb és leggazdagabb városa. Évszázadokon keresztül bonyolította az Erdély és a Havasalföld, valamint a Hanza-városok és Konstantinápoly közti kereskedelmet, ennek köszönhette páratlan gazdagságát, amely ma is nyilvánvaló. Brassó leghíresebb látnivalója a Fekete templom, amely Erdély legnagyobb méretű temploma, továbbá a legkeletebbre fekvő gótikus templom Európában. A prágai Várnegyedben található Szent Vitus templomhoz hasonló, későgótikus stílusban épült. Az épület féltve őrzött kincse az a török szőnyeggyűjtemény, amelyet gazdag brassói kereskedők adományoztak a templomnak. Innen nem messze áll a város másik híres nevezetessége, a Régi Városháza. A közös sétánk során felkeressük még a Katalin kaput, amely a Brassót egykor körbevevő városfal egyik legjobban fennmaradt részét képezi. Elegendő időnk lesz arra is, hogy szabadprogram keretében ismerkedjünk tovább Brassó központjával, különösen a gyönyörű főtér környékével, ahol európai szintű kávézókat, éttermeket és üzleteket találunk. Ezt követően Segesvárra utazunk, ahol az UNESCO Világörökség listán is szereplő óvárosba látogatunk, amely kétségkívül Erdély leglátványosabb középkori várnegyede. A zeg-zugos utcákat ódon házak szegélyezik, a várfalakat számos torony és bástya ékesíti, a barokk stílusban épült Óratorony pedig Segesvár jelképeként fonja össze a festői várnegyed látképét. Közösen teszünk egy sétát a középkori hangulatú várnegyedben, megnézzük a 15. századból való Domokos rendi kolostor gótikus templomát, majd a 172 fokot számláló Deák-lépcsőn keresztül felgyaloglunk Segesvár fellegvárába. A szállásunk a városhoz közel, egy panzióban lesz, ahol egy éjszakát fogunk eltölteni.
Segesvár – Fehéregyháza – Berethalom – Gyulafehérvár –
Csernakeresztúr (szállás: magyar családoknál, étkezés: reggeli és vacsora)
Segesvárt elhagyva utunk először a közeli Fehéregyházára vezet, arra a helyre, ahol Petőfi Sándor minden valószínűség szerint 1849. július 31-én életét vesztette. Felkeressük a faluban működő Petőfi Emlékmúzeumot, ahol többet is megtudhatunk a szabadságharcról és a költő utolsó napjairól. Ezt követően Berethalom gótikus erődtemplomához utazunk, amely az egyik legszebb és legnagyobb Erdélyben. Az UNESCO által is védett épületegyüttes egy dombtetőn áll, és építészeti megoldásaival, hatalmas belső tereivel, gyönyörű szárnyasoltárával messze kitűnik a szászföldi erődtemplomok közül. Dupla várfal veszi körbe a templomot, a falakat pedig további tornyok ékesítik. Ezek közül az egyik a börtöntorony, ahová az elválni szándékozó házaspárokat zárták egy rövid időre, hogy azután kibékülve térjenek vissza a közösségbe. Talán ennek köszönhető, hogy a feljegyzések szerint négyszáz év alatt csak egyetlen válás történt Berethalmon. Ezt követően Gyulafehérvárra utazunk, amely gazdag történelmi múltat tudhat magáénak. Mintegy százötven évig volt a település az Erdélyi Fejedelemség fővárosa; ma az erdélyi érsekség székhelye, és a román ortodox egyház erdélyi központja. Közösen felkeressük az érseki székesegyházat, amely az erdélyi fejedelmek temetkezési helye. Itt találhatóak a Hunyadiak síremlékei, valamint Izabella királyné és János Zsigmond fejedelem gazdagon díszített kőszarkofágjai is. A városnézés után folytatjuk utazásunkat Csernakeresztúrra, ahová késő délután érkezünk meg. A szállásaink ismét magyar családoknál, pontosabban dévai cságóknál lesznek, akik a Kárpátokon túlról, Bukovinából telepedtek ide. Ezen a szállásunkon egy éjszakát töltünk.
Csernakeresztúr – Budapest (étkezés: reggeli)
Reggel elbúcsúzunk kedves vendéglátóinktól és útnak indulunk hazafelé. Hamarosan belépünk Magyarországra és a délutáni órákban meg is érkezünk Budapestre.
- Utazásunk programjában egy hosszabb és három közepes hosszúságú gyalogtúra szerepel; mind a négy közepes nehézségű, egyik sem kíván kimagasló fizikális erőnlétet vagy átlagon felüli teljesítményt. A távolságok és szintemelkedések is közepesnek mondhatóak, bár a Bucsecsben szervezett túránk során a több mint 1500 méteres lefelé történő ereszkedés fárasztó lehet.
- A túrákat azoknak ajánljuk, akik átlagosan sportos erőnléttel rendelkeznek, továbbá rendszeresen sportolnak és/vagy túráznak, így rendelkeznek kellő túrázási tapasztalattal. A gyalogtúrák útvonalai jól járható ösvényeken vezetnek, ám egyes szakaszok sziklásak, meredekek lehetnek.
- A Bucsecsben szervezett túránk körtúra, ami azt jelenti, hogy ebben az esetben nincs visszafordulási lehetőség. Ám a túra ki is hagyható. Ebben az esetben a szálláson vagy az autóbusznál lehet maradni.
- Mindegyik túránk egynapos, ami azt jelenti, hogy csupán egy kis hátizsákot kell magunkkal vinni, benne ivóvízzel, egy napra való élelmiszerrel, esőkabáttal és a személyes dolgainkkal.
- A zordra forduló időjárás olykor jelentősen nehezítheti a túrákat, amit mindenképpen figyelembe kell vennünk. Ez ellen természetesen megfelelő felszereléssel védekezhetünk.
- Szükséges felszerelés, a szállásunk részletes leírása, várható időjárás, pénznem, belépők árai...
Minden fontos tudnivalót elolvashatsz ezen az oldalon.
