Budapest – Szlovák Paradicsom – Száraz víz-szurdok – Csingó
(szállás: panzió)
Kora reggel indulunk autóbusszal Budapestről. Még a délelőtt folyamán megérkezünk Szlovákiába, a Szlovák Paradicsom nevű kedvelt túraközpont bejáratához. Az Alacsony-Tátra mellett elhelyezkedő nemzeti park régi neve: Felvidék Paradicsoma, de ismert a Káposztásfalvi-karszt elnevezés is. A Szlovák Paradicsom valóban az ország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, amely egyedülálló természeti látnivalókkal kényezteti a bakancsos turistákat. Az alig néhány méter széles szurdokokban patakok és vízesések zubognak, amik mellett szédítő fémlétrákon juthatunk egyre feljebb. Buszunkat az Erdőalja (Podlesok) nevű parkolóban (550 m) hagyjuk, amely a Szlovák Paradicsomba induló túrák egyik kedvelt kiindulópontja. Mi is innen indulunk a Száraz víz-szurdok (Suchá Belá) bejárására, amely a Szlovák Paradicsom egyik legszebb túráját rejti. Az útvonal első szakasza könnyű, a második szakaszon azonban megjelennek az olykor 10-20 méteres, sziklafalhoz rögzített fémlétrák, amik általában vízesések mellett vezetnek felfelé a szurdokban. A Suchá Belá öt hatalmas vízesést rejt, amiket természetesen mind láthatunk. Mivel a Szlovák Paradicsom kiépített szurdokai csak egy irányban, lentről felfelé járhatóak, ezért egy másik ösvényen ereszkedünk vissza Podlesok parkolójába. Ez az útvonal nem tartogat semmi nehézséget, viszont gyönyörű fenyőerdőben vezet. Táv: 11 km, szint: fel 400 m, le 400 m, menetidő: 5 óra. (∗∗∗) A túra után egy rövid utazás során Csingóba (Cingov) utazunk, amely a Szlovák Paradicsom másik fontos túraközpontja. Csupán néhány szállás- és vendéglátóhely áll itt. A szobáink két egymáshoz közel lévő panzióban lesznek. Ezen a szállásunkon egy éjszakát töltünk.
Csingó – Szlovák Paradicsom – Tamásfalvi kilátó – Hernád-áttörés –
Kolostor-szurdok – Csingó (570 m) – Lőcse – Zdiar
(szállás: panzió, étkezés: reggeli)
Ezen a napon ismét a Szlovák Paradicsom területén indulunk egy látványos és izgalmas túrára. Csingóból (570 m), a szállásunkról gyalog vágunk neki a hegyeknek, majd nemsokára már a Hernád mentén túrázunk. Egy kis kitérővel felkapaszkodunk a 667 m magas Tamásfalvi kilátóba, ahonnan tiszta időben nagyon szép panorámában gyönyörködhetünk; beláthatjuk a Szlovák Paradicsom völgyeit, de elláthatunk akár a Magas-Tátráig is. Ezután visszaereszkedünk a Hernád völgyébe és folytatjuk gyalogtúránkat a Hernád-áttörésben. Itt a folyó egy keskeny és függőleges sziklafalakkal határolt szurdokvölgyben halad több kilométer hosszan. Ezt a szurdokot nem járhatnánk be, ha nem építettek volna a sziklafalba számtalan fémpallót, amelyek a víz felett vezetnek minket. Az előrejutást olykor létrák és hidak is segítik, kapaszkodni pedig a sziklafalakhoz erősített láncokba tudunk. Gyalogtúránkat a Kolostor-szurdokban (Klástorska roklina) folytatjuk, ahol szintén csak az izgalmasan elhelyezett létrák segítségével jutunk előre a vízesésekkel tűzdelt, meredek és szűk szurdokvölgyben. Hamarosan egy középkori kolostor romjaihoz (Klastorisko, 810 m) érkezünk, ahol találunk egy kis menedékházat is. Itt megpihenünk, elfogyaszthatjuk a magunkkal hozott elemózsiánkat vagy benézhetünk a menedékház büféjébe. Ezután egy gyönyörű, erdei ösvényen visszatúrázunk Csingó faluba. Táv: 17 km, szint: fel 380 m, le 380 m, menetidő: 6-7 óra. (∗∗∗) A túra után beszállunk a buszunkba és útnak indulunk a Szepesség felé. A terület legjelentősebb települése, a Felvidék egyik legszebb városa Lőcse, ahol a késő délutáni órákban teszünk egy látogatást. A történelem folyamán Lőcse gazdag várossá lett, ahol virágzott a kereskedelem, az építészet és a művészetek. Mindezek hatását természetesen ma magán őrzi a szép városközpont, amit egy közös séta során ismerhetünk meg. A belvárost szinte teljesen körbeveszi az évszázadokig épült városfal, a főtér ékessége pedig a Szent Jakab templom, amely a kassai dóm után a második legnagyobb felvidéki templom, továbbá a városháza, amit gótikus polgári házak vesznek körbe. Miután alaposan megismerkedtünk Lőcse nevezetességeivel, folytatjuk utazásunkat mai szálláshelyünkre, Zdiar faluba. Zdiar Szlovákia egyik legautentikusabb települése, ahol mind a mai napig nagyon sok ruszin és gorál stílusban épült faház látható. A szállásunk egy kényelmes panzióban lesz, ahol egymás után két éjszakát töltünk.
Zdiar – Bélai-Tátra – Magas-Tátra – Zdiar
(szállás: panzió, étkezés: reggeli)
Egész napos és rendkívül látványos gyalogtúrára indulunk a Bélai-havasokban valamint a Magas-Tátra keleti végein. A Bélai-Tátra mészkőből álló főgerince 14 kilométer hosszú és derékszögben kapcsolódik a Magas-Tátrához. 1978 óta a Tátrai Nemzeti Park a hegység legnagyobb részét lezárva tartja a turisták elől a különleges és ritka növény- és állatvilágra való tekintettel. Csak néhány turistaút visz keresztül a Bélai-Tátrán, amelyek közül van ami egyirányú, és amelyek mind lenyűgöző helyeken vezetnek. A Bélai-Tátrában nincsenek hegyi tengerszemek, de ettől függetlenül sokan a Magas-Tátra legszebb és természeti látnivalókban leggazdagabb részének tartják. Az alapvető különbség a két hegység anyaga; a mészkőből álló Bélai-Tátra ugyanis teljesen más formakinccsel rendelkezik, mint a Magas-Tátra. Ezen a területen indulunk tehát túrázni, miután autóbuszunkkal megközelítettük a kiindulópontunkat, Javorina települését (1000 m). A Jávor-völgyben indulunk el gyalog, majd a Hátsó-Rézaknák-völgyön haladunk keresztül az 1750 m magas Kopa-hágóig. Itt már az erdőhatár fölött járunk, ahol nagyszerű kilátás nyílik a Bélai-havasok és a Magas-Tátra csúcsaira valamint a sziklás hegygerincekre. A hágó túloldalán leereszkedünk először a Nagy-Fehér-tóhoz (1615 m), majd a gyönyörű környezetben épült Zöld-tavi menedékházhoz (1550 m). Megpihenünk a hangulatos hegyi étteremben, majd újult erővel visszakapaszkodunk a Nagy-Fehér-tóhoz, ahonnan a Hét-forrás völgyében folytatjuk túránkat. Folyamatosan lefelé haladunk egy gyönyörű fenyvesekkel övezett túraösvényen, miközben útba esik a Bélai-Tátra egyetlen menedékháza, az 1290 m magasan épült Gyopár ház (Chata Plesnivec). Egy rövid pihenést követően túránk utolsó szakaszán leereszkedünk Barlangliget (Tatranska Kotlina, 760 m) településére, ahol az autóbuszunk vár ránk. Táv: 24 km, szint: fel 780 m, le 1100 m, menetidő: 8-9 óra. (****) A túra után egy levezető jellegű fakultatív program kínálkozik (megfelelő számú jelentkező esetén). Azok számára akik egy kellemes, meleg vízű medencében szeretnék kipihenni a túra fáradalmait, Ménhárd falu termálfürdőjét ajánljuk. Itt ki lehet szállni, a csoport másik részével pedig visszautazunk a szállásunkra. Azokért akik a fürdőben maradtak, a buszunk visszamegy majd. Az éjszakát Zdiar falu egyik panziójában töltjük.
Zdiar – Bélai-cseppkőbarlang – Ólubló – Budapest (étkezés: reggeli)
A reggeli után magunk mögött hagyjuk Zdiar falut és a Bélai-Tátra oldalában felkeresünk egy különleges természeti látnivalót. A vidék egyetlen látogatható barlangját nézzük meg, a Bélai-cseppkőbarlangot, amely a Bélai-Tátra Nemzeti Természeti Rezervátum része. A bejáratot – amely 890 m magasan található – körülbelül 25 perces sétával érhetjük el. A bő egyórás látogatás alatt 1,3 kilométert járunk be végig egy gondosan kiépített útvonalon. (*) Ezt követően az Ólubló kisvárosa felett magasodó Lublói várat keressük fel, amely egy meredek mészkőszikla tetején magasodik, és látványban a legmerészebb építésű felvidéki várakat idézi. Érdekessége, hogy egy ideig itt rejtegették a lengyel koronázási ékszereket, és itt tartották fogva Benyovszky Móricot, Madagaszkár magyar származású királyát. A várlátogatás után az Ólublói Skanzent keressük fel, ahol egy 19. századi falu különös világa tárul fel előttünk. Mintegy huszonöt ácsolt gerendaházat láthatunk, amik mind ruszin és gorál stílusban épültek és egy tipikus váraljai települést alkotnak. A parasztházakon kívül megnézhetjük a kovácsműhelyt, az erdészlakot, az iskolát és a vízimalmot, továbbá egy görögkatolikus templomot is. Ezt követően már nincs más hátra, mint hogy hazautazzunk Magyarországra. Az esti órákban érkezünk meg Budapestre.
- Ezen utazásunk gyalogtúráit a rendszeresen túrázók és/vagy sportolók számára ajánljuk. A gyalogtúrák nehézsége az átlagtól kissé nehezebb, ami a Szlovák Paradicsomban elsősorban a létrák és láncok használatát jelenti, a Bélai-Tátrában pedig a túra hosszát.
- A Szlovák Paradicsom két gyalogtúrája közül fizikálisan egyik sem nehéz különösebben; elengedhetetlen viszont a magabiztos mozgáskoordináció, a tökéletes lépésbiztonság, valamint a szédüléstől, tériszonytól való teljes mentesség. A szurdokok túrái csak egy irányban járhatóak, ami azt jelenti, hogy nincs visszafordulási lehetőség. A szurdokokban való túrázást a sziklafalhoz erősített pallók illetve fémlétrák teszik lehetővé, amelyek olykor 10-20 m magasak és vízesések mellett vezetnek. A Szlovák Paradicsomban való túrázáshoz semmilyen sziklamászó-technika nem szükséges, de elengedhetetlen a túrázási tapasztalat, a kézhasználat, valamint a megfelelő felszerelés. A Szlovák Paradicsom turistaútjai mindenki számára szabadon látogathatóak, évente sok ezren keresik fel a vadregényes szurdokokat (gyerekek is), a balesetek igen ritkák.
- A Bélai-Tátrában vezető gyalogtúra semmilyen technikai nehézséget nem tartalmaz. A túra szintemelkedése átlagos, a távolság azonban valamivel hosszabb. Ezen a túránkon sincs visszafordulási lehetőség. Az ösvények végig jól járhatóak, kövesek és sziklásak. A zord időjárás természetesen nehezítheti a túrát; a Kopa-hágó környékén hófoltok is előfordulhatnak.
- Szükséges felszerelés, a szállásunk részletes leírása, várható időjárás, pénznem, belépők árai...
Minden fontos tudnivalót elolvashatsz ezen az oldalon.
