1. nap: Bu­da­pest – Isztambul – utazás Dél-Afrika felé
(éjszaka a repülőn, el­lá­tás: re­pü­lőn szo­ká­sos)
A bu­da­pes­ti Fe­ri­he­gyi re­pü­lő­tér­ről a déli órákban in­du­lunk me­net­rend­sze­rű re­pü­lő­já­rat­tal Isztambulba, majd onnan átszállás után Af­ri­ka fe­lé. Az éj­sza­kát a re­pü­lőn tölt­jük.

2. nap: Fok­vá­ros (szál­lás: vendégház, el­lá­tás: a re­pü­lőn szo­ká­sos)
A déli órákban érkezünk Fok­vá­ros­ba (Cape Town), a Dél-Af­ri­kai Köz­tár­sa­ság má­so­dik leg­na­gyobb vá­ro­sá­ba. A szál­lás el­fog­la­lá­sa után pi­hen­he­tünk vagy sza­bad­prog­ram ke­re­té­ben is­mer­ked­he­tünk Fok­vá­ros há­rom­mil­li­ós, koz­mo­po­li­ta vá­ro­sá­val. A mo­nu­men­tá­lis Táb­la-hegy lá­bá­nál el­te­rü­lő met­ro­po­liszt so­kan a vi­lág leg­szebb fek­vé­sű vá­ro­sá­nak tart­ják. Na­gyon ér­de­kes Fok­vá­ros kont­raszt­ja: nyu­ga­ti vá­ros­nak túl af­ri­kai és af­ri­kai vá­ros­nak túl nyu­ga­ti. Sé­tál­ha­tunk egyet a bel­vá­ros­ban, fel­ke­res­het­jük a fe­ke­ték pi­a­cát, vagy ellátogathatunk a régi ki­kö­tői ne­gyed­ből ki­ala­kí­tott be­vá­sár­ló- és szó­ra­koz­ta­tó­köz­pont­ba, a Waterfrontra.

3. nap: Fok­vá­ros – Jó­re­mény­ség fo­ka – Cape Point – Fok­vá­ros
(szál­lás: vendégház, el­lá­tás: reg­ge­li)
Reggel a Fok­vá­ros­tól dél­re el­te­rü­lő Jó­re­mény­ség fo­ká­hoz uta­zunk, ahol több­fé­le lát­ni­va­ló vár min­ket. Először egy pingvinkolóniát keresünk fel, majd a Cape Point óceánba szakadó szikláihoz utazunk, ahol az In­di­ai- és az At­lan­ti-óce­án ta­lál­ko­zik egy­más­sal. Sétálhatunk a sziklák tetején, lemehetünk a homokos tengerparta, de egy világítótornyot is meglátogathatunk – a panoráma végig lélegzetelállító lesz. (*) Késő dél­után érkezünk vissza fokvárosi szállásunkra.

4. nap: Fok­vá­ros – Tábla-hegy – Clanwilliam vagy Citrusdal
(szállás: kemping, teljes el­lá­tás)
Reggel a Tábla-hegy tetejére kirándulunk, amit felvonóval érhetünk el. A hegytetőről szinte madártávlatból láthatunk rá egész Fokvárosra. A hegy tetején rövid sétával érhetjük el a különböző kilátópontokat, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik mind a városra, mind az Atlanti-óceánra. Azok, akik túrázni szeretnének, egy meredek ösvényen gyalogolhatnak le hegyről: Táv: 6 km, szint: le 600 m. (∗∗) A többiek felvonóval érkeznek vissza a Tábla-hegy lábához, ahol a járművünk várakozik ránk. Ezt követően indulunk el speciálisan felkészített expedíciós teherautónkkal három hetes overland utazásunkra. Első kempinges ebédünket valahol az Atlanti-óceán partján fogyasztjuk el. A délután utazással telik. A szállásunk Clanwilliam vagy Citrusdal városok mellett lesz kempingben.

5. nap: Clanwilliam vagy Citrusdal – Orange-folyó (szállás: kemping, tel­jes el­lá­tás)
Egy vi­szony­lag hos­­szabb uta­zás áll előt­tünk, mi­vel kö­vet­ke­ző szál­lá­sunk már a Dél-Af­ri­kai Köz­tár­sa­ság észa­ki ha­tá­rá­nál, az Orange-folyó part­ján lesz. A fo­lyó ne­ve meg­té­vesz­tő, mert sem­mi kö­ze a na­rancs­hoz. Az Orange Dél-Af­ri­ka leg­na­gyobb fo­lyó­ja, mely a hí­res Sár­kány-hegy­ség­ben (Drakensberg) ered és ha­tal­mas víz­gyűj­tő te­rü­le­tén át­ha­lad­va az At­lan­ti-óce­án­ba öm­lik. A dél­utá­ni órák­ban ér­ke­zünk egy nagy­sze­rű han­gu­la­tú kem­ping­be, ahol az éj­sza­kát tölt­jük. A fo­lyó túl­ol­da­lán már Na­mí­bia hú­zó­dik.

6. nap: Orange-folyó – Fish River Ka­nyon – Hobas (szállás: kemping, tel­jes el­lá­tás)
Két­sze­mé­lyes gu­mi­tu­ta­jok­kal in­du­lunk vízitúrára az Orange-folyón, a Dél-Af­ri­kai Köz­tár­sa­ság és Na­mí­bia ha­tár­fo­lyó­ján. Út­köz­ben né­hány kis zú­gón is át­ke­lünk. A táj fan­tasz­ti­kus: csip­ké­zett hegy­csúcs­ok, mély víz­mo­sás­ok és a szin­te már si­va­ta­gi táj. Majd át­ke­lünk Na­mí­bi­á­ba és a kö­ze­li Fish River Ka­nyon­hoz uta­zunk. El­fog­lal­juk szál­lá­sun­kat Hobas tá­bo­rá­ban, majd nap­le­men­té­re ér­ke­zünk a ha­tal­mas ka­nyon­hoz. Mi­a­latt sza­ká­csunk el­ké­szí­ti a va­cso­rát, mi ké­nyel­me­sen kör­be­jár­hat­juk a ki­lá­tó­pont kör­nyé­két. A Fish River Ka­nyon mé­re­tét te­kint­ve a má­so­dik a vi­lá­gon, me­lyet csak az észak-ame­ri­kai Grand Ka­nyon előz meg. Hos­­sza 161 km, leg­na­gyobb szé­les­sé­ge 27 km, mély­sé­ge pe­dig 550 m. A fo­lyó­me­der az év nagy ré­szé­ben csak­nem tel­je­sen szá­raz, de azért rit­kán – nagy eső­zé­sek ha­tá­sá­ra – meg­te­lik víz­zel. A vi­dék rend­kí­vül el­ha­gya­tott, se­hol egy élő­lény, csak egy-két ma­gá­nyos te­gez­fa. A lát­vány en­nek el­le­né­re fe­lül­múl­ha­tat­lan, kü­lö­nö­sen nap­le­men­te ide­jén, ami­kor a ka­nyon iga­zi szín­or­gi­á­ban pom­pá­zik.

7. nap: Hobas – Namíb-sivatag – Sesriem-kanyon (szállás: kemping, tel­jes el­lá­tás)
Ko­rán reg­gel in­du­lunk to­vább a Namíb-sivatag bel­se­je fe­lé. Na­mí­bia te­rü­le­te tíz­szer na­gyobb, mint Ma­gyar­or­szág, azon­ban csak más­fél mil­lió em­ber lak­ja. Az or­szág ki­et­len vi­dé­ke­in órák tel­nek el anél­kül, hogy szem­be­jö­vő au­tót lát­nánk vagy la­kott te­le­pü­lé­sen ha­lad­nánk át. Dél­után ér­ke­zünk a Namíb-sivatagba, a Föld leg­idő­sebb, 130 mil­lió éves si­va­ta­gá­ba, mely mint­egy 200 km szé­le­sen és 2000 km hos­­szan te­rül el az At­lan­ti-óce­án men­tén. A Föld leg­szá­ra­zabb te­rü­le­tei ta­lál­ha­tó­ak itt, ahol több év te­lik el eső nél­kül. Szál­lá­sunk a Namib Naukluft Nem­ze­ti Park­ban lesz, mely a vi­lág egyik leg­ki­ter­jed­tebb nem­ze­ti park­ja. Kő­si­va­ta­go­kon, grá­nit he­gye­ken és szur­do­ko­kon kí­vül itt ta­lál­ha­tó­ak a Föld leg­szebb és leg­na­gyobb ho­mok­dű­néi. Nap­le­men­te előtt egy na­gyon ap­ró, de rend­kí­vül lát­vá­nyos szur­dok­ba, a Sesriem-kanyonba lá­to­ga­tunk, ahol egy rö­vid sé­tát te­szünk, de este akár vissza is sétálhatunk a kempingünkbe. (∗)

8. nap: Sossusvlei – Deadvlei – Swakopmund (szállás: ifjúsági szálló, el­lá­tás: reggeli, ebéd)
Haj­nal­ban in­du­lunk a Namíb-sivatag szí­vé­be, ahol a 45. szá­mú dű­ne előtt ál­lunk meg te­her­au­tónk­kal. Még sö­tét­ben in­du­lunk gya­log a ho­mok­dű­ne te­te­jé­re, ahol egy min­dent fe­lül­mú­ló si­va­ta­gi nap­fel­kel­tét cso­dál­ha­tunk meg. (∗) Pa­zar kör­nye­zet­ben, a dű­nék lá­bá­nál reg­ge­li­zünk, majd néhány kilométert négykerékmeghajtású terepjárókkal teszünk meg. Ezáltal a Namíb-sivatag kel­lős kö­ze­pé­be ér­ke­zünk, Sossusvlei oá­zi­sá­ba, amely az év nagy ré­szé­ben csont­szá­raz, de né­ha meg­te­lik víz­zel és ek­kor vi­rág­ba bo­rul a si­va­tag. A vi­lág leg­szebb si­va­ta­gi tá­ja­it cso­dál­hat­juk itt meg, aho­vá fil­me­sek is szí­ve­sen jár­nak for­gat­ni. A lát­vány ga­ran­tált, a Föld egyik leg­nagy­sze­rűbb tá­ja ez! Bár Almásy Lász­ló (lásd An­gol be­teg!) so­ha­sem járt a Namíb-sivatagban, de hit­val­lá­sa örök ér­vé­nyű: „A si­va­tag vég­te­len­sé­ge tisz­tít­ja a tes­tet és a lel­ket. Az em­ber ér­zi a Te­rem­tő kö­zel­sé­gét és nincs, ami el­té­rít­het­né et­től a megismeréstől.” És mind­ez még fo­koz­ha­tó, hi­szen egy rö­vid tú­ra so­rán, több dű­nén át­kel­ve Deadvleibe, a Ha­lott-völgy­be ér­ke­zünk, ahol a ha­tal­mas ho­mok­dű­nék lá­bá­nál ki­szá­radt ősi fák ma is ál­ló tör­zsei lát­ha­tó­ak. Ez a Namíb-sivatag és a Föld egyik leg­nagy­sze­rűbb ter­mé­sze­ti lát­vá­nyos­sá­ga. (∗∗) Vis­­sza­té­rünk te­her­au­tónk­hoz és in­du­lunk észak fe­lé. El­hagy­juk a ho­mok­dű­né­ket és egészen Swakopmund városáig utazunk, mely az At­lan­ti-óce­án part­ján fek­szik és Na­mí­bia leg­ked­vel­tebb üdü­lő­vá­ro­sa. A hi­deg Benguela-áramlás mi­att a ten­ger hő­mér­sék­le­te csak rit­kán éri el a 22 °C-ot, ezért Swakopmund in­kább a kör­nyék lát­ni­va­lói mi­att vált hí­res­sé. Mint­ha egy né­met kis­vá­ros­ban jár­nánk, az ut­cák ne­vei, a ba­jor épí­té­szet is ezt tük­rö­zi – nem vé­let­le­nül, hi­szen Na­mí­bia so­ká­ig né­met gyar­mat volt. Swakopmund han­gu­la­tos bel­vá­ro­sa ide­á­lis né­mi vá­sá­rol­ga­tás­ra is. A szállásunk egy ifjúsági szállóban lesz, ahol egymás után két éjszakát töltünk.

9. nap: Swakopmund (szállás: ifjúsági szálló, ellátás: reggeli)
Ez a nap a ka­lan­do­ké és a fa­kul­ta­tív prog­ra­mo­ké. Sok­fé­le le­he­tő­ség kö­zül vá­laszt­ha­tunk, és ha ügye­sen ál­lít­juk ös­­sze prog­ra­mun­kat, ak­kor több lehetőség is kínálkozik. Délelőtt egy izgalmas hajókirándulásra indulhatunk, melynek során sokféle madarat, pelikánokat, kormoránokat, több száz sirályt, fókákat és kis szerencsével delfineket is láthatunk. Mivel etethetjük a fókákat, ezért azok szinte körbeveszik a kis hajónkat, sőt fel is ugranak rá. A hajóról láthatunk nem is egy zsúfolt fókatelepet is. Ezen a vi­dé­ken a fü­les fó­kák tör­pe vál­to­za­tai él­nek, a hí­mek sú­lya azon­ban el­ér­he­ti a 180 ki­lo­gram­mot is. Elhajózunk egy osztrigatelep közelében is, sőt pezsgő kíséretében meg is kóstolhatjuk ezt a különleges eledelt hajónkon. Délben visszatérünk Swakopmund városába, de délután újabb izgalmak elé nézünk. Az összes lehetséges program közül két­ség­kí­vül a quadbike a leg­nép­sze­rűbb, ami ma­gya­rul leg­in­kább négy­ke­re­kű ho­mok­fu­tót je­lent. Tu­laj­don­kép­pen egy négy­ke­re­kű mo­tor­ról van szó, ami­vel a si­va­tag ho­mok­já­ban szá­gul­doz­ha­tunk. A ka­land és az él­mény ha­tal­mas, min­den­ki­nek csak aján­la­ni tud­juk. Aki­k madártávlatból szeretnék szemlélni a tájat, azok­nak egy két és fél órás sé­ta­re­pü­lést aján­lunk a Namíb-sivatag fe­lett. Több út­vo­nal kö­zül is vá­laszt­ha­tunk, az egyik Deadvlei fe­lé ve­zet, így a le­ve­gő­ből is meg­cso­dál­hat­juk a Namíb-sivatag eme csodáját. Er­ről csak an­­nyit, hogy né­ha úgy tű­nik az 5 fős kis­gép ab­la­ká­ból, mint­ha nem is a Föld ne­vű boly­gó fe­lett re­pül­nénk... Akik nem pró­bál­ták még a hő­lég­bal­lo­no­zást, itt a leg­jobb al­ka­lom, hi­szen a si­va­tag fe­lett, a reg­ge­li köd­pa­ma­csok közt re­pül­ni ha­tal­mas él­mény. A ké­ső dél­utá­ni és es­ti órák­ban bő­ven ma­rad időnk arra is, hogy Swakopmund bel­vá­ro­sá­val is­mer­ked­jünk.

10. nap: Swakopmund – Spitzkoppe (szállás: vadkemping, tel­jes el­lá­tás)
Swakopmund vá­ro­sát ma­gunk mö­gött hagy­va a damara nép föld­jé­re (Damaraland) utazunk, a va­rázs­la­tos Spitzkoppe hegy lá­bá­hoz. Egy na­gyobb szik­la mel­lett tá­bo­ro­zunk le, és itt tölt­jük – iga­zi af­ri­kai kör­nye­zet­ben – a napunk hátralévő részét. Éjszaka pedig vadkempingezni fogunk. A Spitzkoppe Af­ri­ka egyik leg­na­gyobb ter­mé­sze­ti lát­vá­nyos­sá­ga, ahol mint­ha egy ha­tal­mas szik­la­kert­ben sé­tál­nánk. A nap­le­men­té­ben a szik­lák szí­nei na­rancs­sár­gá­vá és vö­rös­sé vál­nak és így ad­nak va­la­mi egé­szen va­ló­szí­nűt­len lát­ványt. Né­me­lyik szik­lán kétezer éves bus­hman szik­la­raj­zo­kat fe­dez­he­tünk fel, es­te tá­bor­tűz mel­lett va­cso­rá­zunk, éj­sza­ka pe­dig szin­te le­he­tet­len nem a csil­la­gos eget cso­dál­va el­alud­ni...

11. nap: Spitzkoppe – Kaokoland – Gepárdfarm – Kamanjab
(szállás: kem­ping, tel­jes el­lá­tás)
Kora reggel elhagyjuk a Spitzkoppe sziklás hegyvidékét és expedíciós teherautónkkal a himba törzs otthonát jelentő Kaokoland vidéke felé indulunk. A délelőttünk utazással telik, majd délután egy gepárdfarmra látogatunk. Otjitotongwe vidékén egy megszállott család 52 hektáron üzemeltet egy farmot, amit többek között a gerpárdok védelmére hoztak létre. Jelenleg 19 állat él itt. Egész Namíbiában csak itt van rá lehetőségünk, hogy találkozzunk ezzel a különleges afrikai ragadozóval. Egy terepjáróról megnézhetjük az állatok etetését, majd néhányukat meg is simogathatjuk. Az éjszakát Kamanjab falu egyszerű, de csodálatos környezetben elhelyezkedő kempingjében töltjük.

12. nap: Kamanjab – Etosha Nem­ze­ti Park (szállás: kem­ping, tel­jes el­lá­tás)
Reg­gel a közeli himba faluba sátálunk, ahol találkozhatunk az itt élő emberekkel és megismerkedhetünk szokásaikkal. A himbák Afrika egyik legősibb, legtitokzatosabb törzséhez tartoznak, akik rendkívül erősen őrzik hagyományaikat, valamint ellenállnak a változásoknak és a civilizáció számukra káros hatásainak. Igazi természeti népek, akik jórészt ma is leplekbe burkolózva vagy félmeztelenül járnak, vörösre festik hajukat és bőrüket, valamint rengeteg saját készítésű ékszert hordanak. Nagyon jelentős kulturális örökséget képviselnek ők Afrikában. A falulátogatást követően Na­mí­bia észa­ki tá­jai fe­lé uta­zunk, az Etosha Nem­ze­ti Park­ba. El­hagy­juk a si­va­ta­gos tá­ja­kat, közben egy­re dú­sabb lesz a nö­vény­zet és egy­re több­ször tű­nik fel egy-egy ván­dor­an­ti­lop, zeb­ra vagy strucc-csa­pat. Es­tén­ként a nem­ze­ti park te­rü­le­tén ta­lál­ha­tó kem­ping ki­vi­lá­gí­tott ita­tó­já­hoz gyűl­nek az ál­la­tok, kü­lö­nö­sen a szá­raz év­szak­ban. En­nél az ita­tó­nál egé­szen kö­zel­ről lát­ha­tunk és fo­tóz­ha­tunk egy sor ős­ho­nos af­ri­kai nagy­va­dat.

13. nap: Etosha Nem­ze­ti Park (szállás: kem­ping, tel­jes el­lá­tás)
Az egész na­pun­kat vad­les­sel tölt­jük az Etosha Nem­ze­ti Park­ban. A park szi­go­rú sza­bá­lyai sze­rint a kem­ping ke­rí­té­sén kí­vül nem hagy­hat­juk el jár­mű­vün­ket, mert bár­mi­kor bár­hon­nan fel­buk­kan­hat va­la­mi­lyen ve­szé­lyes ál­lat. Emi­att egész nap uta­zunk, de na­gyon las­san és na­gyon sok­szor meg­áll­va, hogy min­den­ki le­fo­tóz­has­sa az utunk­ba eső ál­la­to­kat. Zeb­rák, gnúk, struc­cok, ván­dor­an­ti­lo­pok, nyársas antilopok, zsi­rá­fok, sa­ká­lok, va­racs­kos disz­nók, orr­szar­vúk, impalák a leg­el­ter­jed­tebb ál­la­tok, de kis sze­ren­csé­vel nagy­macs­ká­kat és ele­fán­to­kat is lát­ha­tunk. Nap­köz­ben szin­te ke­resz­tez­zük a nem­ze­ti park te­rü­le­tét, így az éj­sza­kát már egy má­sik kem­ping­ben tölt­jük, ami­nek ter­mé­sze­te­sen szin­tén van meg­vi­lá­gí­tott ita­tó­ja.

14. nap: Etosha Nem­ze­ti Park – Rundu (szállás: kem­ping, tel­jes el­lá­tás)
El­hagy­juk az Etosha Nem­ze­ti Park te­rü­le­tét, de még út­köz­ben jó esél­­lyel ta­lál­koz­ha­tunk ál­la­tok­kal, me­lyek­nél ter­mé­sze­te­sen meg­ál­lunk fo­tóz­ni. A Kavan­go ré­gi­ó­ba ér­ke­zünk, a kavan­go nép ha­zá­já­ba, ahol sok an­go­lai me­ne­kült is él. Rundu vá­ro­sa a cé­lunk és egy fan­tasz­ti­kus han­gu­la­tú kem­ping, mely köz­vet­le­nül a Kavan­go-­folyó part­ján fek­szik. A fo­lyó túl­ol­da­lán An­go­la part­ja­it lát­hat­juk! Rundu egy ti­pi­kus af­ri­kai vá­ros és iga­zá­ból itt ta­lál­ko­zunk elő­ször a „sze­gény Afriká­val“, hi­szen a vá­ros 15.000 fe­ke­te la­ko­sa na­gyon egy­sze­rű kö­rül­mé­nyek közt él. A kem­ping­ből – ha a víz­ál­lás en­ge­di – egy rö­vid ha­jó­ki­rán­du­lás­ra in­dul­ha­tunk a Kavan­go-­folyón, este pedig egy táncesten vehetünk részt.

15. nap: Rundu – Mayana – Rundu (szállás: kem­ping, tel­jes el­lá­tás)
Az egész napunkat Rundu környékén töltjük pihenéssel, a környékkel való ismerkedéssel, de néhány érdekes fakultatív program közül is választhatunk. Mindenekelőtt felkereshetjük a közeli Mayana falut, ahol a helyi általános iskolában ismerkedhetünk meg egy igazi afrikai iskola mindennapjaival. A diákok és tanárok szívesen vesznek bármilyen támogatást, ha valakinek erre lehetősége van. De motorcsónakos kirándulásra is indulhatunk a Kavango folyón vagy lovagolhatunk a környéken. A rendkívül kellemes hangulatú kempingünkben is remekül pihenhetünk, mivel sátrainkat buja, zöld növényzet, többek között banánfák veszik körbe. Az éj­sza­kát Rundu kem­ping­jé­ben, az af­ri­kai va­don iz­gal­mas hang­ja­i­val kí­sér­ve tölt­jük.

16. nap: Rundu – Etsa 13 – Okavango-delta – Guma tábor (szállás: kem­ping, tel­jes el­lá­tás)
Egy hos­­szú nap­nak és ren­ge­teg iz­ga­lom­nak né­zünk elé­be. Elő­ször át­ke­lünk Bots­wa­ná­ba, majd Etsa 13 vá­ro­sá­ba ér­ke­zünk. Itt ös­­sze kell pa­kol­nunk fel­sze­re­lé­sünk­nek azt a ré­szét, amit ma­gunk­kal vi­szünk az Okavango-deltába. Há­ló­zsák­ra, né­mi ru­há­ra és víz­re lesz szük­sé­günk. Ter­mé­sze­te­sen a sát­ra­kat és mat­ra­co­kat is ma­gunk­kal vis­­szük. A te­her­au­tónk­ból terepjárók platóira szállunk át és így uta­zunk a Guma táborig, mely na­gyon mes­­sze min­den ci­vi­li­zá­ci­ó­tól, a vadon belsejében ta­lál­ha­tó. Ha­tal­mas fák és páf­rá­nyok közt ál­lít­juk fel sát­ra­in­kat, a tá­vol­ban ví­zi­lo­vak böm­bö­lé­sét hall­hat­juk. Ez már az Okavango-delta és egy­ben a vi­lág egyik leg­kü­lön­le­ge­sebb vi­dé­ke. Az Okavango-folyó An­go­lá­ban ered és mint­egy 1430 km hos­­szú. Ren­ge­teg vi­zet szál­lít, de vi­ze so­ha nem éri el az óce­ánt, ha­nem el­vész a Ka­la­há­ri-me­den­cé­ben. Az éle­tet adó víz a del­tá­ban szét­te­rül és szi­ge­te­ket al­kot­va szám­ta­lan la­gú­ná­ra, mel­lék­ág­ra bom­lik. Az Okavango ha­tal­mas „belföldi“ del­tá­ja mint­egy 15.000 km2 te­rü­le­tű és rend­kí­vül gaz­dag élet­te­ret biz­to­sít a vad­vi­lág­nak.

17. nap: Okavango-delta (szállás: vadkem­ping, tel­jes el­lá­tás)
Guma tá­bo­rá­ból is még bel­jebb in­du­lunk az Okavango-deltába, még mes­­szebb a ci­vi­li­zá­ci­ó­tól. Elő­ször mo­tor­csó­nak­ok­kal foly­tat­juk utun­kat, majd ahol a fo­lyó­ágak már na­gyon össze­szű­kül­nek, ott mokorókba, egyet­len ha­tal­mas fa­törzs­ből ki­vájt csó­na­kok­ba szál­lunk át. Ezek­ben a mokorókban két személy ül­het, míg há­tul egy ve­ze­tő egy hos­­szú rúddal hajt­ja elő­re a tswana nép ősi csónakjait. Mind­ez ha­tal­mas él­mény, mivel iga­zán ré­szei le­he­tünk a ter­mé­szet­nek. Hang nél­kül su­ha­nunk a há­bo­rí­tat­lan vízivilágban, bu­ja nö­vé­nyek és ví­zi­ma­da­rak közt. A dé­li órák­ban ér­ke­zünk meg egy tisz­tás­ra, ahol min­den kom­for­tot nél­kü­löz­ve vad­kem­pin­gez­ni fo­gunk. A ké­nyel­met­len­sé­ge­kért azon­ban bő­sé­ge­sen kár­pó­tol min­ket az őster­mé­szet! A ké­ső dél­utá­ni órák­ban gya­lo­gosan indulunk el, hogy felfedezzük a delta növény- és állatvilágát. Este tábortűz mellett hallgatjuk az afrikai vadon izgalmas hangjait.

18. nap: Okavango-delta – Guma tábor (szállás: kem­ping, tel­jes el­lá­tás)
Korán reggel újra gyalogos vadlesre indulunk, miközben igyekszünk minél több őshonos állatot megfigyelni. Ebéd után ismét mokorókba szállunk és halkan kóborlunk az Okavango-delta lagúnáinak, zegzugos folyóágainak világában. Majd újra motorcsónakokba szállunk át és száguldva érkezünk meg a Guma táborig, ahol az éjszakát töltjük. Délután egy fakultatív program keretében lehetőségünk nyílik egy sétarepülésre, melynek során 5 személyes Cessna gépekkel emelkedünk az Okavango-delta fölé. Jó eséllyel láthatunk a magasból zsiráfokat, elefántokat és bivalycsordákat.

19. nap: Guma tábor – Kasane (szállás: kem­ping, tel­jes el­lá­tás)
Terepjárókkal hagyjuk el a Guma tábort, és egyben az Okavango-deltát. Visszapakolunk a már jól megszokott truckunkba és a Caprivi-sávon átutazva érkezünk Kasane város kempingjébe, mely a Chobe folyó mellett fekszik és fáin majmok tanyáznak. Ezen a vidéken ömlik a Chobe folyó a Zambézibe és itt találkozik négy ország határa: Bots­wa­na, Na­mí­bia, Zam­bia és Zim­bab­we.

20. nap: Kasane – Chobe Nemzeti Park – Victoria Falls
(szállás: lodge, ellátás: reggeli, ebéd)
Reggel a Kalahári-medence északi részén elhelyezkedő Chobe Nemzeti Parkba látogatunk, mely elsősorban a több mint hetvenezres elefántpopulációjáról híres. Egy hajókiránduláson veszünk részt a Chobe-folyón, melynek során sok ritka állatot láthatunk: varánuszokat, vízimadarakat, halászsast, krokodilokat, vízilovakat és természetesen elefántokat. Ezt követően belépünk Zimbabwéba és a világ hét természeti csodája közt számontartott Viktória-vízesés melletti Victoria Falls városába utazunk. Elfoglaljuk szállásunkat egy hangulatos lodge-ban, mely nem messze található a belvárostól. Dél­után a Vik­tó­ria-víz­esés­hez látogathatunk, me­lyet gya­log­szer­rel is kön­­nyen el­érünk. Több ki­lá­tó­pont­ból ve­het­jük szem­ügy­re a ha­tal­mas zu­ha­ta­got, mely­ről így írt Li­ving­stone: „a lát­vány olyan szép, me­lyet csak an­gyal lát­hat reptében”. A „menny­dör­gő füstnek” is ne­ve­zett víz­esés­ben an­­nyi víz zú­dul alá, hogy az még a szá­raz év­szak­ban is le­nyű­gö­ző. Má­sod­per­cen­ként 10 mil­lió li­ter víz öm­lik le 1,7 km szé­les sáv­ban, egy 108 m mély sza­ka­dék­ba. A Vik­tó­ria-víz­esés mel­lett a világ leg­több zu­ha­taga is szin­te el­tör­pül.

21. nap: Victoria Falls (szállás: lodge)
Az egész na­punk sza­bad­prog­ram ke­re­té­ben te­lik Victoria Falls vá­ro­sá­ban. Min­den raftingot ked­ve­lő ka­lan­dor el­ső szá­mú vá­gya le­evez­ni a Zambézin. Nos, er­re most van itt a le­he­tő­ség! Egy fakultatív program keretében, ta­pasz­talt ve­ze­tők kí­sé­re­té­ben rafting-tu­ta­jok­ban eresz­ked­he­tünk le a fo­lyón ha­tal­mas zú­gó­kon ke­resz­tül.

22. nap: Victoria Falls (szállás: lodge)
Ezt a napot is Victoria Falls városában töltjük. Különféle ajándékok vásárlására ez a legalkalmasabb hely, mivel itt a legalacsonyabbak az árak. Remek üzletek állnak rendelkezésre, de a legjobb a hatalmas választékú piacon alkudozni a feketékkel.

23. nap: Victoria Falls – Livingstone – Johannesburg
(éjszaka a repülőn, el­lá­tás: repülőn szokásos)
Átkelünk Zambiába és a Viktória-vízesés másik oldalán lévő Livingstone városából indulunk repülővel előbb Johannesburgba, majd onnan Európa felé. Az éjszakát a repülőn töltjük.

24. nap: Isztambul – Budapest (el­lá­tás: repülőn szokásos)
Isztambuli átszállás után repülünk Budapestre, és a déli órákban érkezünk a Ferihegyi repülőtérre.

A gyalogtúrák nehézsége

• Ko­moly gya­log­tú­ra nem sze­re­pel a prog­ram­ban. A Tábla-hegyen, a Namíb-sivatagban és az Okavango-deltában számíthatunk túrákra, nagyobb sétákra. Ezek azonban nem nehezek, bárki által teljesíthetőek.