1. nap: Bu­da­pest – Amszterdam – re­pü­lés Afrika fe­lé
(éj­sza­ka a re­pü­lőn, étkezés: a re­pü­lőn szo­ká­sos)
A bu­da­pes­ti Fe­ri­he­gyi re­pü­lő­tér­ről in­du­lunk me­net­rend­sze­rű re­pü­lő­já­rat­tal. Amszterdami át­szál­lás után in­du­lunk Af­ri­ka fe­lé. Az éj­sza­kát a re­pü­lőn tölt­jük.

2. nap: Nairobi – Arusha (szál­lás: szálloda, étkezés: a re­pü­lőn szo­ká­sos)
Nairobi átszállás után, már délelőtt megér­ke­zünk a Kilimanjaro nemzetközi repülőtérre, amely Arusha városához és a Kilimandzsáróhoz eső legközelebbi légikikötő. Érkezésünk után Arushába utazunk, amely Tanzánia idegenforgalmi központja, a legnépszerűbb túrák és szafarik kiindulópontja. Egy egyszerű hotelben foglaljuk el a szállásunkat, majd a belváros felfedezésére indulunk. Arusha viszonylag kevés látnivalót nyújt, mégis ez az egyetlen olyan település a Kilimandzsáró környékén, ahol érdemes körbenéznie egy külföldi utazónak. Sétálunk a tipikus afrikai város utcáin, felkeresünk egy-két üzletet, a piacot és a város legjobb éttermét. Arushai szállásunkon egy éjszakát töltünk.

3. nap: Arusha – Manyara Nemzeti Park (szál­lás: kemping, étkezés: reggeli, ebéd, vacsora)
Három napos izgalmas szafarira indulunk, melynek során terepjárókból csodálhatjuk meg Tanzánia híres vadvilágát. Arushát elhagyva elsőként a Manyara-tó Nemzeti Parkba utazunk, mely a Nagy Hasadék-völgy sós tavai egyikének ad otthont. A 325 négyzetkilométer területű park egyharmada szárazföld, a többit a vízfelszín teszi ki. Mielőtt 1960-ban nemzeti parkká nyilvánították a területet, felkapott vadászparadicsom volt, melyről még Hemingway is megemlékezett. A Manyara-tó Nemzeti Park páratlan fekvése sok látogatónak meglepetést okoz, mivel a Nagy Hasadék-völgy meredek leszakadása mentén, buja erdősáv határolja a tó kék vizét. A park elsősorban a gazdag madárvilágáról, különösen a rengeteg rózsaszín flamingókról nevezetes, de nagy számban élnek a vidéken vízilovak, elefántok és zsiráfok is. Ha szerencsénk van, láthatunk oroszlánokat is, amik errefelé a fákon szeretnek tanyázni. A szállásunk egy kempingben lesz, kétszemélyes sátrakban.

4. nap: Manyara Nemzeti Park – Ngorongoro kráter
(szál­lás: kemping, étkezés: reggeli, ebéd, vacsora)
Ezúttal a Ngorongoro kráterhez utazunk, mely nem csak Tanzánia és Kelet-Afrika, hanem a világ egyik leghíresebb természetvédelmi területe. Ami nem véletlen, hiszen Afrikában talán a Ngorongoro a legjobb vad-megfigyelő hely. Nagy számban élnek itt ugyanis olyan állatok, amik megpillantásához máshol nagy szerencse kell. A kráter egy óriási tűzhányó beszakadásával érte el mai nagyságát; jelenleg ez a világ legnagyobb, mintegy 20 kilométer átmérőjű kalderája, azaz beszakadt krátere. A szafarink során nagyon sok állatot láthatunk, többek között elefántokat, bivalyokat, gazellákat, zebrákat, gnúkat, megannyi növényevő állatot és jó eséllyel oroszlánokat is. A Ngorongoro főleg az oroszlánokról híres, amik megpillantásához egész Kelet-Afrikában itt a legjobbak az esélyek. Az itt élő nagymacskákat a kutatók már szinte személyesen ismerik, így minden egyes egyed életét végig tudják követni. A kráter aljában a Magadi-tavat találjuk, melynek sós vizében óriási flamingó papuláció él. Az éjszakát ismét kempingben töltjük, kétszemélyes sátrakban.

5. nap: Ngorongoro kráter – Tarangire Nemzeti Park – Arusha
(szál­lás: szálloda, étkezés: reggeli és ebéd)
Szafarink utolsó napján a Tarangire Nemzeti Parkba látogatunk, amely Tanzánia kisebb nemzeti parkjaihoz tartozik. A terület látképét alapvetően a rengeteg baobabfa határozza meg, de a park híres hatalmas elefánt-populációjáról is, hiszen nem kevesebb, mint háromezer ormányos él errefelé. Rajtuk kívül láthatunk még antilopokat, kudut, leopárdot és orrszarvút is. A nemzeti park területén nagyon sok madárfaj él, melyek közül körülbelül ötven ragadozó. Ebéd után elhagyjuk a parkot és visszautazunk Arushába, ahová időközben megérkezett csapatunk azon része is, akik a szafarit kihagyva az utazást a Kilimandzsáró túrával kezdik.

6. nap: Arusha – Marangu Gate (1850 m) – Mandara ház (2700 m)
(szál­lás: me­ne­dék­ház, étkezés: reggeli, ebéd, vacsora)
Ezen a napon kezdődik a Kilimandzsáró túránk. A reg­ge­li után út­nak in­du­lunk az Arushában lé­vő szál­lá­sunk­ról egy kis­bus­­szal a hegy lábához. Mint­egy két órás uta­zás után ér­ke­zünk a Ki­li­man­dzsá­ró­hoz, a Marangu út kez­de­té­hez. Itt ta­lál­ko­zunk te­her­hor­dó­ink­kal, akik át­ve­szik há­ti­zsák­ja­in­kat (maximum 10 kg minden résztvevőtől!). Az 1850 m ma­ga­san ta­lál­ha­tó Marangu Gate je­len­ti gya­log­tú­ránk ki­in­du­lópont­ját, ahon­nan ezen a na­pon 2700 m ma­gas­ra tú­rá­zunk. A Marangu út a Ki­li­man­dzsá­ró leg­kön­­nyebb és egyik legszebb útvonala. A viszonylagos könnyűségét annak köszönheti, hogy egyrészt a legkevésbé meredek, másrészt csak ezen az útvonalon vannak kiépített menedékházak, amik jelentősen megkönnyítik a túrázó komfortérzetét a gyalogtúra során. A Maragun úton a menedékházak befogadóképessége miatt csak korlátozott számú engedélyt adnak ki, ezért ez az egyik legkevésbé zsúfolt útvonal a Kilimandzsárón. Minden menedékház rendelkezik egyszerű mosdóval és illemhelyiséggel, ami nem mondható el a többi útvonalról. A Marangu mellett a másik legnépszerűbb út a Machame, ami fizikálisan mindenképpen nagyobb kihívás elé állítja a túrázókat, emellett nincs semmilyen infrastruktúra, tehát menedékházak, mosdók vagy vécék sem. Az ezen az úton túrázók végig zsúfolt sátortáborokban töltik az általában esős délutánokat és az éjszakákat. A Baraka által választott útvonal tehát a kényelmesebb és biztonságosabb Marangu, melynek teljesítéséhez legkevesebb öt, de egy akklimatizációs túrával együtt hat nap szükséges. Te­hát a Marangu Kaputól (1850 m) in­du­lunk gya­log, és egy jól kiépített ösvényen túrázunk egyre feljebb. Útközben elfogyasztjuk a túránk kezdetekor megkapott „ebéd-dobozunk” tartalmát. Gyönyörű, buja trópusi erdőn haladunk keresztül, mígnem a dél­utá­ni órák­ban elér­jük a 2700 m ma­ga­san ta­lál­ha­tó Mandara me­ne­dék­há­zat, ahol az éj­sza­kát tölt­jük. Táv: 8 km, szint: fel 850 m, me­net­idő: 3-4 óra. (∗∗∗) Délután ha az időjárás engedi, egy rövid túrára indulunk a Mandara me­ne­dék­ház­tól. Kö­rül­be­lül egy óra alatt jár­juk körbe a kö­ze­li Maundi krá­tert, ami­nek te­te­jé­ről nagy­sze­rű ki­lá­tás nyí­lik a Ki­li­man­dzsá­ró köz­pon­ti ré­szé­re, a Kibora. (∗)

7. nap: Man­dara ház (2700 m) – Horom­bo ház (3700 m)
(szál­lás: me­ne­dék­ház, étkezés: reggeli, ebéd, vacsora)
Reg­gel ismét átadjuk felszerelésünk nagyobbik részét a teherhordóknak és folytatjuk gyalogtúránkat a Kilimandzsáró oldalában. A 2700 m magasan épült Mandara me­ne­dék­ház­tól indulunk és hamarosan magunk mögött hagyjuk a sűrű trópusi erdőt. Kinyílik előttünk a táj és látványos óriáshangák között vezet az utunk. Most már nagyon gyakran feltűnik előttünk túránk célja, a Kibo hatalmas vulkáni kúpja, de jól láthatjuk a közelebb fekvő sziklás Mawenzi hegytömbjét is. Jól járható, de egyre sziklásabb ösvényen túrázunk egyre feljebb, egészen a 3700 m magasan épült Horombo menedékházhoz. Táv: 13 km, szint: fel 1000 m, me­net­idő: 5-7 óra. (∗∗∗∗) A Horombo nem egyetlen házat jelöl, mivel külön épületekben kaptak helyet a hálóhelyiségek, az étkező valamint a vizesblokk. A délutánt pihenéssel vagy a környéken tett sétákkal tölthetjük. Ezen a szállásunkon egymás után két éjszakát töltünk.

8. nap: Horom­bo ház (3700 m) – Mawenzi ház (4530 m) – Horom­bo ház (3700 m)
(szál­lás: me­ne­dék­ház, étkezés: reggeli, ebéd, vacsora)
Ezen a napon egy akk­li­ma­ti­zá­ci­ós tú­rát teszünk, mely­nek so­rán a 3700 m ma­ga­san lé­vő Horombo me­ne­dék­ház­tól egé­szen 4530 mé­ter­re, a Mawenzi lábához tú­rá­zunk. A hatalmas Kilimandzsáró-hegység három nagyobb krátere a Kibo (5896 m), a Mawenzi (5149 m) és a Shira (4006 m) lepusztult maradványa. Ezek közül a szinte megmászhatatlannak tűnő, sziklás Mawenzi a legimpozánsabb. Miután elhagytuk a Horombo házat, elhaladunk a Zeb­ra-szik­lák mel­lett, me­lyek ar­ról ne­ve­ze­te­sek, hogy a vul­ká­ni mű­kö­dés hatására szin­te zeb­ra­csí­kos­sá vál­tak. 3-4 órás tú­ra so­rán ju­tunk fel a Mawenzi ház­hoz (4530 m), mely tulajdonképpen egy kicsiny kunyhó a hegymászók számára. Megpihenünk és eltöltünk egy kis időt a Mawenzi 5149 m ma­gas Hans Meyer csúcsa alatt épült kunyhó mellett, majd visszatúrázunk a Horombo házhoz. Táv: 10 km, szint: fel 830 m, le 830 m, me­net­idő: 5-6 óra. (∗∗∗∗) Elfogyasztjuk késői ebédünket, a délutánt pedig pihenéssel tölthetjük. Ez az út­vo­nal nem ré­sze a Marangu út­vo­nal­nak, te­hát a kö­vet­ke­ző na­pon nem eb­ben az irány­ban in­du­lunk to­vább.

9. nap: Horom­bo ház (3700 m) – Kibo ház (4700 m)
(szál­lás: me­ne­dék­ház, étkezés: reggeli, ebéd, vacsora)
Foly­tat­juk tú­rán­kat a Horombo me­ne­dék­ház­tól in­dul­va (3700 m). Szik­lás te­re­pen tú­rá­zunk tovább és nem­so­ká­ra el­ha­la­dunk a Last Water Point ne­vű hely mel­lett, ahon­nan va­ló­ban utol­já­ra ve­he­tünk vi­zet a Kibo csú­csa fe­lé. 3-4 óra múl­va elha­la­dunk a Jiwe la Ukoyo szik­la kö­ze­lé­ben, mely he­gyes alak­ja mi­att fon­tos tá­jé­ko­zó­dá­si pont ezen a te­rü­le­ten. In­nen még kb. 1-1,5 óra a Kibo me­ne­dék­ház, mely 4700 m ma­ga­san ta­lál­ha­tó. A növényzet útközben teljesen eltűnik és szinte holdbéli tájon gyaloglunk. A Kibo ház – mely tulajdonképpen a Kilimandzsáró legmagasabb csúcsának alaptábora –, lé­nye­ge­sen egy­sze­rűbb, mint a len­tebb lé­vők, itt pél­dá­ul víz­hez sem tu­dunk jut­ni. Táv: 10 km, szint: fel 1000 m, me­net­idő: 5-7 óra. (∗∗∗∗) Es­te igyek­szünk mi­nél előbb nyu­go­vó­ra tér­ni, hogy ele­get tud­junk alud­ni a más­na­pi csúcs­tú­ra előtt.

10. nap: Kibo ház (4700 m) – Uhuru csúcs (5896 m) – Horom­bo ház (3700 m)
(szál­lás: me­ne­dék­ház, étkezés: reggeli, ebéd, vacsora)
Egy meg­le­he­tő­sen hos­­szú nap­nak né­zünk elé­be, ami alig valamivel éj­fél után kez­dő­dik. Éjszaka in­du­lunk út­nak gya­log a Ki­li­man­dzsá­ró csú­csa fe­lé. Ma­gunk mö­gött hagy­juk a Kibo me­ne­dék­há­zat (4700 m) és sötétben, fej­lám­pá­ink fé­nyé­nél tú­rá­zunk egy­re fel­jebb. Hosszas gyaloglás után 5182 ma­ga­san elér­jük a Hans Meyer-barlangot, ahol megpihenünk. A tempó a nagy magasság miatt nagyon lassú. Ezután a Kibo ha­mu­kúp­já­nak lá­bá­tól az út me­re­dek­ké vá­lik, miközben egy szer­pen­ti­nen tú­rá­zunk fel­fe­lé a Kibo ol­da­lá­ban. Az utolsó szakasz nem túl kön­­nyű, de ha­ma­ro­san el­ér­jük a krá­ter szé­lét. Meg­pi­he­nünk a Kibo pe­re­mén, az 5680 m ma­gas Gillman’s Point csú­cson, ahol ránk köszönt a nap­fel­kel­te. Végre kitárul előttünk a panoráma és a Nap melegétől felmelegedhetünk. A látvány cso­dá­la­tos: alat­tunk Af­ri­ka és an­nak leg­ma­ga­sabb pont­ja sincs már mes­­sze. Be­lát­ha­tunk a Kibo krá­te­ré­be, meg­pil­lant­hat­juk a Ke­le­ti Jég­me­zőt, és há­tunk mö­gött a Mawenzi is tel­jes pom­pá­já­ban ma­ga­so­dik. A Gillman’s Pointtól to­váb­bi másfél-két órás tú­rá­val ér­jük el – a Kibo krá­te­ré­nek szé­lén ha­lad­va – a Ki­li­man­dzsá­ró leg­ma­ga­sabb pont­ját, az 5896 m ma­gas Uhuru csú­csot. Ez­zel meg­ér­kez­tünk Af­ri­ka te­te­jé­re. Né­mi pi­he­nés va­la­mint a csúcs­fo­tók el­ké­szí­té­se és a csúcscsokik el­fo­gyasz­tá­sa után in­du­lunk vis­­sza­fe­lé. Le­fe­lé már sok­kal gyor­sab­ban ha­la­dunk, érint­jük a Gillman’s Pointot, majd visszaérkezünk a Kibo me­ne­dék­há­zhoz. A le­fe­lé ve­ze­tő út­vo­na­lunk meg­egye­zik a fel­fe­lé meg­tett út­tal. Megpihenünk a házban, majd folytatjuk túránkat lefelé. Újabb ezer métert ereszkedünk a már jól ismert Horombo házig. Táv: 16 km, szint: fel 1200 m, le 2200 m, me­net­idő: 14-15 óra. (∗∗∗∗∗)

11. nap: Horom­bo ház (3700 m) – Mandara ház (2700 m) – Marangu Gate
(1850 m) – Arusha (szál­lás: szálloda, étkezés: reggeli)
A reg­ge­li után is­mét út­nak in­du­lunk a Horombo me­ne­dék­ház­tól (3700 m) le­fe­lé. El­ha­la­dunk a Mandara ház (2700 m) mel­lett, ahol már eltöltöttünk egy éjszakát, majd a Marangu Gate-hez (1850 m) ér­ke­zünk. Táv: 20 km, szint: le 1850 m, me­net­idő: 5-6 óra. (∗∗∗) Megkapjuk a túra teljesítéséért járó oklevelet, valamint átadjuk a teherhordóinknak szánt borravalót, majd autóbusszal Arushába utazunk. Egy egyszerű szállodában foglaljuk el szállásunkat, majd felkeressük kedvenc éttermünket, hogy megünnepeljük a remélhetőleg sokak számára sikeres csúcsmászást.

12. nap: Arusha – Zanzibár (szál­lás: lodge, étkezés: reggeli)
A reggeli után elhagyjuk a szobáinkat és választástól függően hazafelé vagy Zanzibárra indulunk. Akik haza indulnak, a repülőjáratuk indulásáig hátralévő időben természetesen a szállodában hagyhatják csomagjaikat, majd a helyi partnerünk segítségével utaznak ki Arusha repülőterére. A hazafelé utazókat nem kíséri túravezető. Akik Zanzibárra indulnak, azokkal a túravezetőnk kíséretében Arusha repülőteréről az Indiai-óceán övezte, gyönyörű szigetre repülünk. Az érkezést követően kisbusszal a szállásunkra utazunk, mely Zanzibár délkeleti részén, Jambiani falu mellett, egy idilli fehér homokos stranddal rendelkező lodge-ban lesz. A szobáink különálló nádtetős épületekben lesznek, ahol egymás után négy éjszakát töltünk.

13-15. napok: Zanzibár (szál­lás: lodge)
Ezeken a Zanzibáron töltött napokon nyugodtan átadhatjuk magunkat a Kilimandzsáró túrát követő jól megérdemelt pihenésnek. Egész nap strandolhatunk, nyaralhatunk és megismerkedhetünk a környékkel. Étkezni a szállásunk saját éttermében tudunk, ahol választhatunk európai ételek közül is, de ugyanúgy kipróbálhatjuk a helyi ízeket is. Az itt töltött három nap során három különböző fakultatív programon is részt vehetünk. Felkereshetünk egy fűszerültetvényt, ahol megismerhetjük, mi fán terem a fekete bors, a szegfűszeg, a kardamom, a fahéj, a vanília, a szerecsendió, a citromfű, vagy épp a gyömbér. Egzotikus növények dzsungelében sétálunk, miközben helyi vezetőnk sorra mutatja meg a különböző növények fűszer-terméseit. Zanzibár különösen híres a fűszernövények termesztéséről, nem véletlenül, hiszen a 19. század második felében még innen származott a világ fűszereinek közel 90 százaléka. Ellátogathatunk a szép Börtön-szigetre is, amely leginkább a Seychelles-szigetekről betelepített Aldabra-óriásteknősökről nevezetes. Továbbá elutazhatunk a Jozani-erdőbe, ahol a ritka vörös  kolobusz majmok élnek.

16. nap: Zanzibár – Arusha (szállás: szálloda)
Ezen a napon elhagyjuk Zanzibárt és Arushába repülünk, ahol a szállásunk egyetlen éjszaka erejéig a már megismert szállodában lesz.

17. nap: Arusha – Nairobi – Amszterdam – Bu­da­pest (el­lá­tás: a re­pü­lőn szo­ká­sos)
Kora reggel indulunk útnak repülővel Arushából előbb Nairobiba, majd onnan Amszterdamba, végül Budapestre. A késő esti órákban érkezünk meg a Ferihegyi repülőtérre.

A gyalogtúrák nehézsége

• Komoly gyalogtúrára kell számítani. Ennek ellenére nem hegymászókat várunk, hanem tapasztalt túrázókat. Olyanoknak ajánljuk ezt a hat napos gyalogtúrát, akik több alkalommal túráztak már magashegységben és rendszeresen állóképességet igénylő sportot űznek (futás, úszás, kerékpározás, stb.).
• A túra első három napjának nehézsége nem különösen nagy. A napi ezer méteres szintemelkedéseket könnyen teljesíthetjük. A felszerelésünket teherhordók viszik, ami jelentősen javítja teljesítményünket. A hat napos túra kétségkívül legnehezebb napja az ötödik, amikor 1200 m szintemelkedést kell leküzdenünk, méghozzá mindezt nagy magasságban. Az Uhuru csúcs elérése után pedig 2200 métert ereszkedünk a szállásunkig. A nehézséget itt a nagy magasság és emiatt a kevés oxigén jelenti. Mindezek ellenére elmondható, hogy ha valaki aktív életmódot él, rendszeresen túrázik és sportol, akkor nyugodtan elindulhat a túrán.
• Az út előtt esetleg ajánlott edzésekkel fizikálisan felkészülni a gyalogtúrára. Mivel a teljes útvonal nem körtúra, ezért akik esetleg útközben elfáradtak vagy kimerültek, azok egy közbülső szálláson maradhatnak. Az Uhuru csúcsra nem „kötelező“ felmenni, az előtte/alatta lévő Gillman’s Pointon megvárhatjuk a csúcsról visszatérő csapatot.
• Összefoglalva ezt a túrát tapasztalt túrázóknak ajánljuk, akik sportos életmódot élnek és túráztak már magashegységben. Semmilyen hegymászótechnikára vagy eszközre nincs szükség. Ha valaki nem túlzottan tapasztalt, de kellőképpen lelkes, fel tud készülni a túrára. Jelentősen növeli a csúcsrajutás esélyeit a gyalogtúra útvonalába iktatott akklimatizációs nap, mely abban segít, hogy jobban alkalmazkodjunk a nagy magassághoz.

A túra körülményei

• A túra folyamán felszerelésünket teherhordók viszik és napi háromszori étkezést kapunk. Fontos információ, hogy a teherhordók maximum 10 kg súlyú csomagokat vesznek át minden résztvevőtől. Reggelizni és vacsorázni mindig a menedékházaknál fogunk, ebédelni pedig útközben. Az ebéd több alkalommal csomagolt ebédet jelent. Nekünk csak egy kis hátizsákot kell magunkkal vinnünk, meleg ruhával és az ivóvízzel.