0. nap: Bu­da­pest – utazás Ausztria felé
Augusztus 7-én este 22 órakor indulunk a budapesti Hősök teréről.

1. nap: Bu­da­pest – Imperia (szál­lás: kem­ping)
Az éjszakát a buszon utazással töltjük. Út­köz­ben ne­gyed­órás pi­he­nők­re ál­lunk meg ben­zin­ku­tak par­ko­ló­i­ban. Út­vo­nal: Auszt­ria-Olasz­or­szág. Ké­ső dél­után ér­ke­zünk meg Észak-Olasz­or­szág­ba, a Ligur-tenger part­já­ra. Szál­lá­sunk Imperia kis­vá­ro­sá­ban lesz, mely kö­zel fek­szik az olasz-fran­cia ha­tár­hoz. A ten­ger­part­hoz kö­ze­li kem­ping­ben ki­pi­hen­het­jük az uta­zás fá­ra­dal­ma­it. A nap hát­ra­lé­vő ré­szé­ben úsz­ha­tunk egyet a ten­ger­ben vagy be­sé­tál­ha­tunk Imperia bel­vá­ro­sá­ba.

2. nap: Imperia – Platja d’Aro (szál­lás: kem­ping)
Reg­gel in­du­lunk to­vább Olasz­or­szág­ból és dél­után ér­ke­zünk Spa­nyol­or­szág­ba, a Cos­ta Brava ten­ger­part­já­ra. A szál­lá­sunk Platja d’Aro kis­vá­ro­sá­nak kem­ping­jé­ben lesz, ahol egy éj­sza­kát töl­tünk. A nap hát­ra­lé­vő ré­szét sza­bad­prog­ram ke­re­té­ben pi­he­nés­sel, nya­ra­lás­sal és a kisváros fel­fe­de­zé­sé­vel tölt­het­jük. Ér­de­mes fel­ke­res­nünk a belvárost és a ten­ger­par­ti sé­tányt.

3. nap: Platja d’Aro – utazás Dél-Spanyolország felé (éjszaka a buszon)
A délelőtt folyamán elhagyjuk a Costa Brava vidékét és útnak indulunk Dél-Spanyolország felé. Az éjszakát a buszon utazással töltjük.

4. nap: Gib­ral­tá­ri-szo­ros – Algeciras – Ceuta – Asilah (szál­lás: kem­ping)
Haj­nal­ban ér­ke­zünk a dél-spa­nyol­or­szá­gi Algeciras vá­ro­sá­ba, mely Észak-Af­ri­ka irá­nyá­ban a leg­fon­to­sabb eu­ró­pai ki­kö­tő­vá­ro­s. Rög­tön a ki­kö­tő­be me­gyünk, mely a Gib­ral­tá­ri-szo­ros men­tén fek­szik. A reg­ge­li el­ső komp­pal átke­lünk Af­ri­ká­ba, a tengeri utazás maximum egy óra hos­­szú. Azon­ban nem köz­vet­le­nül Ma­rok­kó­ba ér­ke­zünk, ha­nem egy kis spa­nyol vá­ros­ká­ba, Ceutába. A Plaza de Africa tér meglátogatása után – ki­hasz­nál­va Ceuta vám­men­tes ára­it –, vá­sá­rol­ha­tunk az üz­le­tek­ben né­mi élel­mi­szert a ma­rok­kói uta­zá­sunk­hoz. Ezt kö­ve­tő­en in­du­lunk a ha­tár fe­lé, ahol 2-3 órás ha­tár­át­lé­pé­si pro­ce­dú­ra után lé­pünk Ma­rok­kó föld­jé­re. Im­már Ma­rok­kó­ban utaz­va nem­so­ká­ra az At­lan­ti-óce­án men­tén fek­vő Asilah vá­ro­sá­ba ér­ke­zünk, ahol el­fog­lal­juk szál­lá­sun­kat egy kem­ping­ben. A vá­ros az úti­köny­vek és a tu­ris­ták ál­tal nem túl is­mert, de na­gyon szép és han­gu­la­tos, iga­zi arab kis­vá­ros. Ér­de­kes­sé­ge, hogy a szűk ut­cák fa­la­in év­ről-év­re meg­úju­ló fal­fest­mé­nyek dí­szí­tik a há­za­kat. Asilah kempingjében egy éjszakát töltünk.

5. nap: Asilah – Ca­sab­lan­ca – Marrakesh (szál­lás: kem­ping)
Reg­gel in­du­lunk to­vább Asilah kem­ping­jé­ből Dél-Ma­rok­kó fe­lé. Köz­ben a táj egy­re in­kább meg­vál­to­zik, el­ma­rad­nak a zöld tá­jak, a meg­mű­velt föl­dek és he­lyü­ket pa­ra­töl­gyek és a po­ros, vö­rö­ses fél­si­va­tag vált­ja fel. A dé­li órák­ban ér­ke­zünk Ca­sab­lan­ca vá­ro­sá­ba, ahol meg­néz­zük az 1993-ban el­ké­szült II. Has­­szán Me­cse­tet, mely Af­ri­ká­ban a leg­na­gyobb ilyen jel­le­gű épít­mény. 35.000 kéz­mű­ves 7 éven át épí­tet­te a ha­tal­mas me­cse­tet, mely­nek 200 m ma­gas tor­nyá­ból éj­sza­ka lé­zer­su­gár jel­zi a mek­kai irányt. II. Has­­szán ki­rály mint­egy 1 mil­li­árd né­met már­kát szánt az épít­ke­zés­re, hogy ma­ra­dan­dó em­lé­ket ál­lít­son az Alaouita ural­ko­dó­ház­nak. A mecset meglátogatása után Marrakesh fe­lé in­du­lunk keresztül a fél­si­va­ta­gos Mezeta te­rü­le­tén. Es­te ér­ke­zünk a kem­pin­günk­be, mely a vá­ro­son kí­vül he­lyez­ke­dik el és ahol egymás után három éjszakát töltünk.

6. nap: Marrakesh – Cascades d’ Ouzoud – Marrakesh (szál­lás: kem­ping)
Egész na­pos ki­rán­du­lás­ra in­du­lunk Észak-Af­ri­ka leg­szebb és leg­na­gyobb víz­esés­éhez. Né­hány óra uta­zás után – gyö­nyö­rű tá­ja­kon át­ha­lad­va – ér­ke­zünk a 110 m ma­gas, két lép­cső­ből ál­ló, pat­kó ala­kú Ouzoud-vízeséshez. Itt több ki­lá­tó­pont­ból is meg­fi­gyel­het­jük a zu­ha­ta­got és egy hos­­szú lép­cső­so­ron ke­resz­tül el­jut­ha­tunk a víz­esés fel­ső ré­szé­ről a ki­csiny fo­lyó­hoz is. (∗) A kör­nyé­ken szá­mos ap­ró üz­let vár­ja a lá­to­ga­tó­kat és itt va­ló­ban érdemes meg­kezd­enünk dirhamjaink ma­rok­kói kézművestermékekre va­ló cse­ré­jét. Dél­után vis­­sza­in­du­lunk Marrakesh-be, ahol a vá­ros szí­vé­ben, az­az a Djemaa el-Fna fő­té­ren ál­lunk meg. Iga­zá­ból itt szem­be­sü­lünk elő­ször Ma­rok­kó igazi arcával és itt sze­rez­zük meg el­ső be­nyo­má­sa­in­kat az itteni em­be­rek­ről. Több óra kell, míg vé­gig­jár­juk a fő­tér lát­vá­nyos­sá­ga­it, a ki­főz­dék­től kezd­ve a kü­lön­fé­le áru­so­kon ke­resz­tül az ut­cai mu­tat­vá­nyo­so­kig, mi­köz­ben kezd­jük el­sa­já­tí­ta­ni az áru­sok­kal va­ló al­ku­do­zást. Azon­nal a ha­tal­mas for­ga­tag­ba ke­rü­lünk, hogy Eu­ró­pá­hoz szo­kott ér­zék­szer­ve­in­ket va­do­na­túj és in­ten­zív be­nyo­má­sok­kal szok­tas­suk a ma­rok­kói vi­lág­hoz. Az éj­sza­kát a marrakesh-i kem­ping­ben tölt­jük.

7. nap: Marrakesh (szál­lás: kem­ping)
Az egész na­pun­kat az At­lasz-hegy­ség elő­te­ré­ben fek­vő, más­fél­mil­li­ós Mar­rakesh vá­ro­sá­ban tölt­jük. Ma­rok­kó leg­att­rak­tí­vabb vá­ro­sa ez, mely tel­je­sen el­tér az északi arab te­le­pü­lé­sek­től vagy a koz­mo­po­li­ta Ca­sab­lan­cá­tól. Mar­rakesh a ber­be­rek vá­ro­sa, akik sza­ha­rai no­mád tör­zsek le­szár­ma­zot­tai. Egy he­lyi ber­ber le­gen­da kü­lön­bö­ző szí­nek­kel il­le­ti Ma­rok­kó vá­ro­sa­it: amíg Fez kék, Meknes zöld, ad­dig Marrakesh-re leg­job­ban a vö­rös szín il­lik. Va­ló­ban, az épü­le­tek szí­ne, a ba­zár si­ká­to­ra­i­nak szín­vi­lá­ga és a vá­ros­fal mind vö­rös színű. Marrakesh az or­szág dé­li területének köz­pont­ja, in­nen lát­ják el az At­lasz-hegy­ség és a Sza­ha­ra ma­rok­kói ré­sze­it. Vá­ros­né­zé­sünk so­rán érintjük Marrakesh leg­fon­to­sabb lát­ni­va­lóit. A 70 m ma­gas Koutoubia Me­cset a fő­tér mel­lett ta­lál­ha­tó és amel­lett, hogy me­se­szép, fon­tos tá­jé­ko­zó­dá­si pont is a vá­ros­ban. Meg­lá­to­gat­juk a Saai­da sí­ro­kat, ahol az 1500-as évek­ben élt Saai­da szul­tán és ud­var­tar­tá­sa nyug­szik. Gyö­nyö­rű­en lát­ha­tó­ak itt a mór épí­té­szet stí­lus­je­gyei. Fel­ke­re­sünk egy hajdani karavánszerájt, a Bahia Badi Palotát, majd délután be­vet­jük ma­gun­kat a szuk­ba, az­az a ba­zár si­ká­to­ra­i­ba. Sza­bad­prog­ram ke­re­té­ben bo­lyong­ha­tunk itt az áru­sok, ap­ró üz­le­tek, át­já­rók és ki­csiny ut­cács­kák út­vesz­tő­i­ben. A kü­lön­fé­le fog­lal­ko­zá­sok mes­te­re­it el­kü­lö­nül­ten ta­lál­juk. Lé­te­zik kel­me­fes­tők vagy arany­mű­ve­sek szukja épp­úgy, mint sző­nyeg­ké­szí­tők vagy agyag­mű­ve­sek szukja is. Az éj­sza­kát is­mét Marrakesh kem­ping­jé­ben tölt­jük.

8. nap: Marrakesh – Magas-Atlasz – Asni – Imlil (szál­lás: egy fo­ga­dó te­te­jén)
Reg­gel in­du­lunk négy na­pos Magas-Atlasz tú­ránk­ra, mely­nek cél­ja a 4167 m ma­gas Toubkal csúcs el­éré­se. Bu­szunk­kal el­hagy­juk Marrakesh-t, majd nem­so­ká­ra az At­lasz-hegy­ség lá­bá­hoz ér­ke­zünk. A bus­­szal jár­ha­tó be­ton­út Asni (1400 m) fa­lu­ig tart. Itt (vagy már korábban Marrakesh-ben) ös­­sze kell pa­kol­nunk fel­sze­re­lé­sünk­nek azt a ré­szét, amit ma­gunk­kal vi­szünk. Sátorra, há­ló­zsák­ra, de­rék­alj­ra (polifoam), me­leg ru­há­ra, eső­ka­bát­ra, élelelemre, ivó­víz­re, gáz­fő­ző­re és elem­lám­pá­ra lesz szük­sé­günk. A fel­sze­re­lé­sünk töb­bi ré­szét a buszban hagy­hat­juk. Há­ti­zsák­ja­ink­kal együtt te­her­au­tók pla­tó­i­ra vagy mik­ro­busz­ok­ba szál­lunk és 1-2 órás zöty­kö­lő­dés után az 1800 m ma­ga­san fek­vő Imlil fa­lu­ba ér­ke­zünk, mely az er­dő­ha­tár kö­ze­lé­ben épült. Itt el­fog­lal­juk szál­lá­sun­kat Ait Itdar Mo­ha­med ba­rá­tunk ven­dég­fo­ga­dó­já­nak te­te­jén a sza­bad ég alatt. Rossz idő ese­tén ter­mé­sze­te­sen van ar­ra le­he­tő­ség, hogy fe­dett he­lyen alud­junk. Imlilben vá­sá­rol­ha­tunk né­hány alap­ve­tő élel­mi­szert, ke­nye­ret és vi­zet. Dél­után egy rö­vid tú­rá­ra in­du­lunk egy közeli víz­esés­hez. (∗) Imlilben egy éj­sza­kát töl­tünk. Aki nem sze­ret­ne in­nen to­vább tú­ráz­ni, az a ven­dég­fo­ga­dó­ban ma­rad­hat (külön szállásdíj ellenében) és itt vár­hat­ja meg a há­rom nap múl­va vis­­sza­té­rő cso­por­tot. Ter­mé­sze­te­sen ar­ra is le­he­tő­ség van, hogy Marrakesh-ben ma­rad­junk.

9. nap: Imlil – Sidi Chamharouch – Neltner alap­tá­bor (szál­lás: ­kem­ping)
Reg­gel há­ti­zsák­ja­in­kat te­her­hor­dó ösz­vé­rek há­tá­ra pa­kol­juk és Imlilből gya­log in­du­lunk út­nak a Neltner alap­tá­bor fe­lé. Ma­gunk­nak csu­pán egy kis há­ti­zsá­kot kell vin­nünk az eső­ka­bát­tal és ivó­víz­zel. Az út nem ne­héz, jól ki­járt ös­vé­nyen gya­lo­gol­ha­tunk egy­re fel­jebb. Vé­gig egy látványos völgy­ben ha­la­dunk, egy nem túl me­re­dek ös­vé­nyen. El­ha­la­dunk Aroumd fa­lu (1920 m) mel­lett, majd el­ér­jük a fél­úton lé­vő Sidi Chamharouch fa­lu (2310 m) né­hány há­zát. Foly­tat­juk tú­rán­kat, majd ko­ra dél­után ér­ke­zünk meg a 3200 m ma­ga­san lé­vő Neltner alap­tá­bor­ba, a Toubkal csú­csá­ra igyek­vők szál­lás­he­lyé­re. Táv: 14 km, szint: fel 1400 m, me­net­idő: 4-7 óra. (∗∗∗) A nap hát­ra­lé­vő ré­szét pi­he­nés­sel tölt­het­jük.

10. nap: Neltner alap­tá­bor – Toubkal – Neltner alap­tá­bor (szál­lás: kem­ping)
Ko­ra reg­gel in­du­lunk a Neltner alap­tá­bor­ból a Magas-Atlasz legmagasabb, 4167 m magas Toubkal csúcsá­ra. Ez Marokkó és egyben egész Észak-Afrika leg­ma­ga­sabb pontja. A csúcs­tú­ra egy na­pos, így csu­pán egy kis há­ti­zsá­kot kell ma­gunk­kal vin­nünk. Az út első szakasza me­re­dek tör­me­lék­lej­tőkön ve­zet keresztül, majd egy ki­járt ös­vé­nyen ha­lad­ha­tunk to­vább. Három-négy óra alatt ér­jük el a csú­csot, ahol akár egy-két órát is eltöl­thetünk pi­he­nés­sel és fo­tóz­ga­tás­sal. 4000 m felett már érezhetően kisebb a levegő oxigéntartalma, ezért kissé nagyobb erőfeszítésre van szükségünk a tengerszinten szokásoshoz képest. A csúcs­on fan­tasz­ti­kus ki­lá­tás fogad, láthatjuk az At­lasz-hegy­ség ko­pár csú­csa­it és völ­gye­it; tisz­ta idő­ben pe­dig akár a Sza­ha­rá­ig is el­lát­ha­tunk. A vis­­sza­út már csak fe­le an­­nyi időt vesz igény­be, mint a csúcs­ra vezető túra, ezért a ko­ra dél­utáni órák­ban már a Neltner alap­tá­bor­ban pi­hen­he­tünk. Táv: 5 km, szint: fel 1000 m, le 1000 m, me­net­idő: 7-8 óra. (∗∗∗∗)

11. nap: Neltner alap­tá­bor (3200 m) – Imlil (1800 m) – Asni – Marrakesh
(szál­lás: kem­ping)
Is­mét te­her­hor­dó ösz­vé­rek há­tá­ra ke­rül­nek há­ti­zsák­ja­ink és a már jól is­mert út­vo­na­lon pár óra alatt le­eresz­ke­dünk a Neltner alap­tá­bor­ból Imlil fa­lu­ba. Le­fe­lé sok­kal gyor­sab­ban tu­dunk ha­lad­ni, mint fel­fe­lé. Táv: 14 km, szint: le 1400 m, me­net­idő: 4 óra. (∗∗∗) Imlilben már vár­nak ránk azok a te­her­au­tók vagy mik­ro­busz­ok, amik­kel ide utaz­tunk. Ezek se­gít­sé­gé­vel ­érkezünk Asni fa­lu­ba, ahol átszállunk bu­szunkba. Marrakesh vá­ro­sá­ba uta­zunk, ahol szál­lá­sunk a már is­mert kempingben lesz, ahol ezúttal egy éjszakát töltünk.

12. nap: Marrakesh – Tizi-n-Tichka – Ait Benhaddou – Ouarzazate (szál­lás: kem­ping)
Reg­gel el­hagy­juk Marrakesh vá­ro­sát és nem­so­ká­ra a 2260 m ma­gas Tizi-n-Tichka há­gó­ra ka­nyar­gó szer­pen­tin­re ér­ke­zünk. Út­köz­ben né­hány al­ka­lom­mal meg­ál­lunk fo­tóz­ni és a kü­lön­bö­ző fosszíliákat és ás­vá­nyo­kat áru­sí­tó ber­be­rek por­té­ká­it meg­szem­lél­ni. A há­gón túl már az iga­zi „Dél” az­az Ma­rok­kó kő­si­va­ta­ga­i­nak vi­lá­ga fogad min­ket. Érin­tet­len és ko­pár tá­ja­kon uta­zunk és na­gyon sok idő te­lik el anél­kül, hogy szem­be jö­vő au­tót lát­nánk. A Ma­li­ba ve­ze­tő ősi ka­ra­ván­úton já­runk, me­lyet év­szá­zad­okon ke­resz­tül hasz­nál­tak a Sza­ha­ra ke­res­ke­dői. A kora dél­utá­ni órák­ban érkezünk Ouarzazate vá­ro­sá­ba, egy iga­zi si­va­ta­gi vá­roskába, mely ere­de­ti­leg egy fran­cia hely­őr­ség volt. A Magas-Atlasz és a tő­le dél­re fek­vő Sarhro-hegység közt el­te­rü­lő vá­ros 1956 után, az or­szág füg­get­len­né vá­lá­sa után in­dult fej­lő­dés­nek és má­ra Ma­rok­kó At­la­szon tú­li te­rü­le­te­i­nek köz­pont­já­vá vált. El­fog­lal­juk a szál­lá­sun­kat egy kem­ping­ben, ami mel­lett egy fo­ga­dó ta­lál­ha­tó sa­ját úszó­me­den­cé­vel. Ez utób­bit mi is hasz­nál­hat­juk. Némi pihenés után a leg­szebb ma­rok­kói kashba, az­az agyag­erőd fe­lé in­du­lunk. A dél­utá­ni órák­ban ér­ke­zünk Ait Benhaddou kis­vá­ro­sá­ba és an­nak kashbájába. A kashba az észak-af­ri­kai ber­ber nép sár­ból és agyag­ból épült erő­dít­mény­sze­rű épü­le­te. Be­jár­juk az agyag­vár si­ká­to­ra­it és fel­me­gyünk a kashba fe­let­ti domb­ra, a ré­gi mag­tár rom­ja­i­hoz, ahol gyö­nyö­rű ki­lá­tás fo­gad min­ket. Ait Benhaddou ren­ge­teg hí­res film dísz­le­té­ül szol­gált: Ná­zá­re­ti Jé­zus, A Ní­lus gyön­gye, Indiana Jo­nes, Mú­mia vagy a Gla­di­á­tor. A város ter­mé­sze­te­sen sze­re­pel az Unesco Vi­lág­örök­sé­gek lis­tá­ján is. Az éj­sza­kát Ouarza­zate kem­ping­jé­ben tölt­jük.

13. nap: Ouarzazate – Kashbák út­ja – Tinerhir (szál­lás: kem­ping)
A délelőtt folyamán felkeressük a Sza­ha­ra ha­tá­rá­ban és a Dades fo­lyó völ­gyé­ben fek­vő Ouarzazate kisváros leg­fon­to­sabb épü­le­tét, a Taourirt kash­bát. Ez a Kash­bák-völ­gyének egyik leg­na­gyobb és legszebb agyag­erőd­je, ahol egy helyi vezető kíséretében járjuk vé­gig az Unes­­­co vé­del­me alatt ál­ló épü­let szé­pen fel­újí­tott ter­me­it. Ezt követően beszállunk buszunkba és a hí­res Kashbák út­ján foly­tat­juk utun­kat Tinerhir fe­lé. Sor­ra ha­la­dunk el a jobb-ros­­szabb ál­la­po­tú kashbák mel­lett, a szeb­bek­nél ter­mé­sze­te­sen meg­ál­lunk fo­tóz­ni. A Dades-völgyben uta­zunk egy na­gyon lát­vá­nyos úton a Középső-Atlasz és a Sarhro-hegység közt. Ha­ma­ro­san egy élet­tel te­li fo­lyó­völgy­höz ér­ke­zünk, ahol ren­ge­teg pál­ma­fa fo­gad­ja az uta­zót. Először elfoglaljuk a szállásunkat Marokkó egyik legjobb kempingjében Tinerhir városa mellett, majd egy sétára indulunk a közeli egzotikus pálmaerdőben. (∗) Ezen a szállásunkon egy éjszakát töltünk.

14. nap: Tinerhir – Todra-szurdok – Erfoud – Erg Chebbi
(szál­lás: egy fo­ga­dó te­te­jén vagy vadkemping a sivatagban)
Reg­gel be­jár­juk a 300 m ma­gas füg­gő­le­ges fa­lak­kal ren­del­ke­ző Todra-szur­dokot, mely nem hos­­szú ugyan, de an­nál lát­vá­nyo­sabb. (∗) A ha­tal­mas fa­lak csak­nem füg­gő­le­ge­sek és nya­ran­ta szik­la­má­szók gya­ko­rol­nak raj­ta. Ezt követően el­hagy­juk Tin­er­hir pál­ma­er­de­jét és a Sza­ha­ra fe­lé, Erfoud vá­ro­sá­ba uta­zunk. Innen út­ta­lan-uta­kon jutunk Mer­zouga si­va­ta­gi vá­ro­sá­ba azon az útvonalon, mely szinte minden évben szerepel a Pá­rizs-Da­kar rally út­vo­na­lá­ban is. Mer­zouga mint­ha az Is­ten há­ta mö­gött vol­na, az utol­só te­le­pü­lés Al­gé­ria és a Sza­ha­ra kö­nyör­te­len ho­mok­si­va­ta­ga fe­lé. Mer­zouga mel­lett is emel­ked­nek lát­vá­nyos ho­mok­dű­nék, me­lyek ma­gas­sá­ga a 150-200 mé­tert is el­éri. A ké­ső dél­utá­ni, es­ti órák­ban el­sé­tál­ha­tunk a ho­mok­dű­nék­hez, de egy fa­kul­ta­tív prog­ram ke­re­té­ben egy te­ve­ge­lés­re is sort ke­rít­he­tünk. A vál­lal­ko­zó ked­vű­ek te­vék há­tán in­dul­hat­nak az Erg Cheb­bi ho­mok­si­va­tag bel­se­jé­be és a dű­nék közt megbúvó Obira-oázisban élvezhetik a naplemente, majd másnap a napfelkelte látványát. Ebben az esetben az éjszakát vadkempingezve az oázisban töltjük.

15. nap: Erg Chebbi – Ziz-völgy – Fez (szál­lás: kem­ping)
Hajnalban ébresztünk mindenkit, majd egy rö­vid tú­ra ke­re­té­ben fel­gyaloglunk az Erg Cheb­bi ho­mok­si­va­tag egyik leg­ma­ga­sabb, kö­zel 200 m ma­gas dű­né­jé­re. A fi­nom ho­mok­ban nem könnyű fel­fe­lé ka­pasz­kod­ni, de a fá­radt­sá­got min­den­kép­pen meg­éri a tú­ra, mert kis sze­ren­csé­vel (tisz­ta ég ese­tén), egy fan­tasz­ti­kus si­va­ta­gi nap­fel­kel­te lát­vá­nyát cso­dál­hat­juk meg. Nagy­sze­rű táj­kép bon­ta­ko­zik ki előt­tünk, szin­te a Sza­ha­ra kel­lős kö­ze­pén érez­het­jük ma­gun­kat. A dű­nék for­má­ja, nagy­sá­ga és szí­ne egy­aránt az al­gé­ri­ai nagy ho­mok­ten­ge­re­ket idé­zi. (∗∗) Miután visszatértünk a vendégfogadónkba, beszállunk buszunkba és a Ziz-völ­gyön ke­resz­tül észak fe­lé, Fez vá­ro­sá­ba uta­zunk. Át­ha­la­dunk Azrou céd­rus­er­de­in és es­te ér­ke­zünk meg Fez fü­ves és ár­nyas kem­ping­jé­be, ahol két éjszakát töltünk.

16. nap: Fez (szál­lás: kem­ping)
Dél­előtt egy he­lyi ide­gen­ve­ze­tő se­gít­sé­gé­vel vá­ros­né­zést tar­tunk Fez vá­ro­sá­ban, mely Ma­rok­kó leg­ré­geb­bi ki­rály­vá­ro­sa, va­la­mint az or­szág kul­tu­rá­lis és val­lá­si köz­pont­ja. A medina (Fes el-Bali) a leg­na­gyobb kö­zép­ko­ri óvá­ros a vi­lá­gon. A si­ká­to­rok út­vesz­tő­it jól is­me­rő he­lyi ve­ze­tő nél­kül elég koc­ká­za­tos lenne önál­ló sé­tá­ra in­dul­ni mes­­sze be a medina bel­se­jé­be, mert ha­mar el­té­ved­nénk. A medina szin­te egy önál­ló vá­ros a vá­ros­ban. A te­her­hor­dó ösz­vé­rek ve­ze­tői pél­dá­ul több évig ta­nul­ják a kü­lön­bö­ző si­ká­to­rok, át­já­rók és üz­le­tek el­he­lyez­ke­dé­sét. Mint­egy 9400 kis ut­ca ta­lál­ha­tó itt egy vi­szony­lag szűk te­rü­le­ten. El­ső­ként egy remek kilátópontból vesszük szemügyre a várost, majd egy fazekas manufaktúrába látogatunk. A medina sűrűjében elsőként a bőr­cser­zők­et keressük fel, ahol meg­néz­het­jük mun­ká­ju­kat és vá­sá­rol­ha­tunk is a ter­mé­kek­ből. Majd kóborlunk tovább a medinában és érintünk egy medreszét (vallási iskolát), mecsetet és egy ér­de­kes fű­szer­üz­le­tet. A nap hát­ra­lé­vő ré­szét sza­bad­prog­ram ke­re­té­ben tölt­jük Fez­ben. Es­te a kem­ping­ben tart­juk bú­csú­es­tün­ket.

17. nap: Fez – Meknes – Volubilis – Chefchaouen (szál­lás: kem­ping)
Reggel a kö­ze­li Meknes vá­ro­sá­ba uta­zunk, ahol fel­ke­res­sük Ma­rok­kó leg­szebb ka­pu­ját, a Bab el Mansurt, majd Moulay Ismail ma­u­zó­le­u­mát. Ér­de­mes vé­gig­jár­ni a ha­tal­mas fe­dett pi­a­cot, mely köz­vet­le­nül a fő­tér mel­lett ta­lál­ha­tó. Dél­után in­du­lunk to­vább Volubilis rom­ja­i­hoz, mely a leg­na­gyobb óko­ri ró­mai vá­ros Ma­rok­kó­ban. Az éjszakát a Rif-Atlasz hegyeinek mélyén található Chefchaouen kisvárosában töltjük.

18. nap: Chefchaouen – Ceuta – Algeciras – Uta­zás Észak-Spa­nyol­or­szág fe­lé
(éj­sza­ka a bu­szon)
A dél­előt­töt a hangulatos Chefchaouen kisváros különleges, kékre festett sikátorokkal és érdekes üzletekkel teletűzdelt medinájában töltjük. A hírek szerint itt készítik a legjobb minőségű jellabat, azaz a berber férfiak hagyományos viseletét, de a városka híres az európai hippi ifjúság körében is. Hamarosan azonban busz­ra szál­lunk és in­du­lunk Eu­ró­pa irá­nyá­ba. Át­ke­lünk a spa­nyol­or­szá­gi Ceutába, majd on­nan ha­jó­val Algeciras vá­ro­sá­ba. Fontos információ: Ceutában a buszt ki kell ürítenünk, mert üresen kell beállnia a kompra. Minden résztvevőnek csak annyi csomagja legyen, amennyit egyedül és egyszerre képes megmozdítani, mivel csomagjainkkal a kézben kell felszállnunk a kompra. A buszra a spanyol oldalon tudunk ismét visszaszállni. Minderre a szigorú vámvizsgálat és a kábítószer-csempészés megelőzése érdekében van szükség. A na­punk hát­ra­lé­vő ré­sze uta­zás­sal te­lik, az éj­sza­kát a bu­szon tölt­jük uta­zás­sal.

19. nap: Platja d’Aro (szál­lás: kem­ping)
A déli órák­ban ér­ke­zünk a Cos­ta Brava ten­ger­part­já­ra. Szál­lá­sunk Platja d’Aro már jól ismert kem­ping­jé­ben lesz, ahol egy éjszakát töltünk. A nap hátralévő része a pi­he­nésé.

20. nap: Platja d’Aro – uta­zás Ma­gyar­or­szág fe­lé (éj­sza­ka a bu­szon)
Reg­gel út­nak in­du­lunk Ma­gyar­or­szág fe­lé; az egész na­punk uta­zás­sal te­lik.

21. nap: Bu­da­pest
Dél­után ér­ke­zünk Bu­da­pest­re.

A túrák nehézsége

• A Magas-Atlasz gya­log­tú­ráját át­la­go­san spor­tos résztvevők szá­má­ra szervezzük. Szá­muk­ra is le­het per­sze fá­rasz­tó a tú­ra, de egy­ál­ta­lán nem teljesít­hetetlen. Aki szo­kott ki­rán­dul­ni vagy rend­sze­re­sen spor­tol­ni, az fel tud men­ni a Toubkal 4167 m ma­gas csú­csá­ra. Imlilből (1800 m) a Neltner alap­tá­bort (3200 m) egész biz­tosan szin­te min­den­ki el tud­ja ér­ni, eh­hez át­la­gos erőn­lét ele­gen­dő (a há­ti­zsá­kot ösz­vé­rek vi­szik). Aki nem sze­ret­ne más­nap a Toubkalra in­dul­ni, az itt ma­rad­hat. Akik azon­ban min­den­képp el sze­ret­nék ér­ni a csú­csot, azok egy me­re­dek tör­me­lék­lej­tő­re és a ma­gas­ság okoz­ta eny­he fej­fá­jás­ra szá­mít­hat­nak.
• Mi­vel a Toubkal az egyik leg­könnyeb­ben meg­mász­ha­tó né­gy­­­­ez­res csúcs a vi­lá­gon, ezért egé­szen nyu­god­tan ajánl­­juk olyanoknak, akik nem jár­tak még ilyen ma­gas­ság­ban. Ko­ráb­bi út­ja­ink ta­pasz­ta­la­tai alap­ján, az uta­saink 60-80 szá­za­lé­ka szo­kott fel­jut­ni a csúcs­ra. Sem­mi­fé­le hegy­má­szó fel­sze­re­lés nem szük­sé­ges, vi­szont kötelező a tú­ra­ba­kancs, meleg ruha és esőkabát.